Az elmúlt 20 év legintenzívebb törvénykezési időszakán van túl az Országgyűlés. Az új parlament megalakulása óta eltelt bő két hónap alatt 42 új törvényt vagy módosítást fogadtak el a képviselők, ez csütörtökön 16 újabb jogszabállyal egészülhet ki.
A rendkívüli ülésszak utolsó ülésnapja a miniszterelnök felszólalásával kezdődik. Orbán Viktor napirend előtt várhatóan az elmúlt hónapok történéseit értékeli, és megszabja a következő időszak politikai irányát is.
A parlament várhatóan az Országgyűlés elnökévé választja Kövér Lászlót, a mostani házelnök Schmitt Pál ugyanis augusztus 6-án lép hivatalba államfőként. A parlament két alkotmánybírót is választ, valószínűleg Stumpf Istvánt és Bihari Mihályt, a testület ugyanis hónapok óta nem működik teljes létszámban. Új Országos Választási Bizottság is alakul csütörtökön, és mostantól így lesz ez minden országos választás előtt.
Egy sor jogszabályt fogad el utolsó ülésén a parlament. Zárószavazás lesz a bankadóról, a végkielégítések kétmillió forint fölötti részének megadóztatásáról, a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról, és a közszférában adható jövedelmek, maximálásáról. A kormány kitart amellett, hogy a jegybank elnöke sem kereshet havi kétmillió forintnál többet.
Megszűnik 10 kisadó, egyszerűsödik a vállalkozások adminisztrációja, átláthatóbbá válhatnak a közbeszerzések, feláll a Nemzeti Földalap, és megszűnik az Egészségbiztosítási Felügyelet. Egy törvénymódosítás során változik a szabálysértések büntetési gyakorlata, szélesebb jogkört kaphatnak a bírósági titkárok, a dokumentumfilmesek pedig nagyobb szabadságot a munkájuk során.
Alkotmányban rögzítené a kormány, hogy a rendvédelmi szervezetek dolgozói nem léphetnek politikai pályára, és törvény rendelkezne arról, hogy a nemzetvédelmi egyetemi hallgatókat szükség esetén ki lehet vezényelni katasztrófavédelmi munkákra. Végül zárószavazás lesz arról is, hogy a volt köztársasági elnököknek gépkocsi-használat és kétfős titkárság jár, valamint költségvetési pénzből foglalkozhatnak egy-egy általuk kedvelt témával.
Több hetes halogatás után az utolsó napon elfogadhatja az Országgyűlés a kormány médiacsomagjának legtöbbet vitatott, és alkotmányjogi támadásokat is kapott elemét. Így elvileg lehetőség lesz arra, hogy a törvényt már ne Sólyom László, hanem Schmitt Pál írja alá államfőként.