A majdnem hárommillió (összesen 2 973 207) nyugdíjas közül az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság márciusi adatai szerint 202 617-en kapnak több mint 150 ezer forintot havonta. A háromszázezer forint fölötti sávokban már csak 1439-en vannak, félmillió forintnál pedig csak 13-an kapnak több nyugdíjat.
Azt azonban, hogy közülük hány főt érinthetne a fideszes Wittner Mária, 1956-os halálraítélt által tervezett javaslat, amely harmadolná a kommunista elit nyugdíját, egyelőre nem lehet tudni. Ahogy azt sem, hogy a javaslat melyik poszt alatt húzná meg a határt, tehát, hogy pontosan ki tartozna az értelmezés szerint a kommunista elitbe.
A nyugdíjbiztosítási főigazgatóság információi szerint egyébként az ilyen kiugróan magas, több mint félmillió forintos nyugdíjakat a legtöbb esetben az eredményezte, hogy az ellátás alanya messze az öregségi nyugdíjkorhatár fölött, 70-80 évesen vette csak igénybe öregségi nyugdíját. Tehát az érintettek a korhatáron túl is sokáig dolgoztak, és így több mint 50 éves szolgálati időt is elérhettek. Emiatt az úgynevezett nyugdíjskála már a nyugdíjalap 95-100 százalékában határozza meg az induló nyugdíj összegét, vagyis a nyugdíj "eleve" eléri, megközelíti a beszámított keresetek színvonalát.
Ezt tovább növelheti a korhatár felett minden ledolgozott hónap után járó fél százalékos bónusz, amivel akár meg is duplázható, vagy ennél is nagyobb mértékben növelhető az eredeti nyugdíj.
Wittner Mária felvetése nem először kerül szóba az utóbbi húsz évben. Az Antall-kormány az 1991. évi XII. törvénnyel határozott a kommunista elitet érintő egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról és bizonyos kedvezmények megszüntetéséről. A többi között ez a törvény szüntette meg az MSZMP szervei által megállapított nyugdíjak folyósítását.