Orbán Viktor 29 pontja - a nap legfontosabb hírei

Infostart
2010. június 8. 21:07
29 tervezett intézkedést ismertetett a miniszterelnök az Országgyűlésben. Orbán Viktor napirend előtt azt mondta: a kormány első akciótervének két alapelve van: egy új gazdasági rendszer kialakítása és a kölcsönös felelősségvállalás elvének bevezetése.

A kormányfő bejelentette, hogy terveik szerint bevezetik az egykulcsos, 16 százalékos családi jövedelemadózási rendszert, 500 millió forint alatti nyereség esetén 19-ről 10 százalékra csökkentik a társasági adót, eltörölnek 10, úgynevezett kisadót, illetve az egyenesági rokonok közötti vagyonmozgást sújtó adókat. Orbán Viktor hangsúlyozta: ezzel egy időben az állami és költségvetési szférában teljes bérstopot rendelnek el, 98 százalékos adót vetnek ki a 60 napon túli végkielégítésekre és béren felüli juttatásokra, a vezetők fizetését bruttó kétmillió forintban maximálják, valamint 15 százalékkal kevesebb központi támogatást kapnak a pártok. A kormányfő bejelentette: bevezetik a pénzintézeti különadót; azt várják a bankoktól, biztosító társaságoktól és lízingcégektől, hogy az erre az évre tervezett 13 milliárd forint helyett 200 milliárddal járuljanak hozzá a teherviseléshez. Hangsúlyozta: a szociális biztonság érdekében kezdeményezik, hogy jelzálogbejegyzést csak forintalapú hitel esetén engedélyezzenek. Hozzátette: moratóriumot hirdetnek a közüzemi díjak emelésére, és felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a szolgáltatókkal az ármegállapítás új rendszerének kidolgozására. Az ellenzéki pártok a források megjelölését kifogásolták az akcióterv ismertetése után. A szocialista Mesterházy Attila szerint nem világos, hogy a kormány hogyan és miből valósítja meg a tervezett lépéseket. Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője arról beszélt: a miniszterelnök bejelentései alkalmatlanok a kialakult gazdasági helyzet megoldására, míg Schiffer András, az LMP frakcióvezetője úgy vélte: a kormány neokonzervatív fordulatot hajt végre és szegényellenes politikát hirdetett. A piaci szereplők és a londoni feltörekvő piaci elemzők összességében pozitívan fogadták a miniszterelnöki bejelentéseket, de részleteket várnak. A munkáltatói szervezetek vállalkozásbarátnak nevezték és szintén üdvözölték a cégekre vonatkozó tervezett adóváltozásokat, míg a szakszervezetek úgy ítélték meg: nem szolgálja az arányos közteherviselést az egykulcsos személyi jövedelemadó, a minimálbéren foglalkoztatottak pedig rosszabbul is járhatnak az új rendszerrel. A pénzintézeti különadót Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke elfogadhatatlannak és a reálgazdaság számára is károsnak nevezte, és úgy vélte: azt a bankok csak a hitelezési aktivitás csökkentésével tudják majd kifizetni.

Törvénymódosításokat fogadott el az Országgyűlés

Több jelentős törvénymódosítást is elfogadott az Országgyűlés, így például szigorították a büntető törvénykönyvet és jóváhagyták azt az előterjesztést, amely szerint ősztől kisebb létszámúak lesznek az önkormányzati képviselő-testületek. A Btk. módosításával bevezetik az úgynevezett három csapás elvét a személy elleni erőszakos bűncselekményeknél, ami azt jelenti, hogy a harmadik ilyen esetben az elkövető a legsúlyosabb büntetés kétszeresét kapja. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló új szabály értelmében az állam már június második felétől indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kormánytisztviselővé váló köztisztviselők munkaviszonyát. Az új vagyontörvény szerint megszűnik a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, valamint az ellenőrző bizottság, kormányhatározattal verseny nélkül is használatba adható lesz az állami vagyon, illetve kormánybiztos irányítja az APEH és a VPOP összevonását. Elfogadták a képviselők az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését célzó, a közoktatási törvényt módosító indítványt. Jóváhagyta a parlament azt a határozati javaslatot is, amely erkölcsi és anyagi kártérítést is ígér a 2006. augusztus 20-ai, budapesti tűzijáték károsultjainak, valamint az őszi törvénytelen rendőri fellépés áldozatainak.

Most a Tiszára figyelnek


Meghaladta az ötezret az árvíz miatt kitelepítettek száma, négy és fél ezer embernek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kellett elhagynia otthonát. Huszonhat településen összesen 93 épület dőlt össze, ebből 27 lakóház Felsőzsolcán. Dobson Tibor, az árvízi védekezés koordinálására kinevezett miniszteri biztos szóvivője az InfoRádióban elmondta: Észak-Magyarországon már apadnak a folyók, de a Tisza és a Duna mentén még intenzív a védekezés. Három települést személyautóval még nem lehet megközelíteni. Bakondi György miniszteri biztos az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén arról számolt be, hogy már felkészültek a hatóságok a Tisza rendkívüli áradására; a szakemberek reményei szerint a 2000-es rekordszintet nem éri el a vízszint. Hangsúlyozta: az ár levonulása után azonnal megkezdik a károk felmérését, majd azt követően - a mostani és az elmúlt évek tapasztalatai alapján - áttekintik a katasztrófavédelmi törvényt. A Duna árhulláma Budapest alatt tetőzik; a fővárosnál már néhány centimétert csökkent a vízszint, de az apadás a várakozások szerint lassú lesz. Az áradás miatt Pest megyében és a fővárosban több mint 150 embernek kellett elhagynia otthonát. Közben a Duna szinte teljesen elöntötte a gemenci ártéri erdőt; a vadállomány védelmében az 55-ös főúton Bátaszék és Baja között sebességkorlátozás van érvényben.

Részben alkotmányellenes a magánnyugdíj-törvény

Részben az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló - a parlament által december 14-én elfogadott, még ki nem hirdetett - törvényt az Alkotmánybíróság. A jogszabály miatt Sólyom László köztársasági elnök fordult a testülethez. A törvény a magánnyugdíj új rendszerét akarta létrehozni, megszüntetve a jelenleg működő magánnyugdíj-pénztárakat.

Az EB koordinátora marad Balázs Péter

Újabb három évre koordinátorrá nevezte ki az Európai Bizottság Balázs Péter volt külügyminisztert a Párizs-Pozsony gyorsvasúti összeköttetés teljes kiépülésének segítésére. A brüsszeli bejelentés szerint a magyar szakember mellett még két összekötő kapott új megbízatást, így 11 kiemelt közlekedési programon összesen kilenc koordinátor dolgozik majd.

Afganisztán az Egyesült Államok leghosszabb háborúja

Már a kilencedik éve tartó afganisztáni katonai akció számít az Egyesült Államok leghosszabb háborújának. Az afgán műveletek 104-ik hónapja tartanak, hosszabb ideje, mint a 103 hónapig húzódó vietnami háború, amely 1964 és 1973 között zajlott.