A parlament hétfőn nyilvánította június negyedikét a nemzeti összetartozás napjává a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel, amely pénteken lépett hatályba.
Az emlékülés délután fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában kezdődött a nemzeti zászló és a történelmi zászlók bevonulásával, harangzúgással, majd a Himnusszal. Az ünnepségen Szili Katalin volt házelnök kivételével nem vett részt az MSZP képviselőcsoportja, mert nem értett egyet azzal, hogy a frakciók képviselői nem szólalhattak fel.
Mindössze hárman mondtak beszédet: Schmitt Pál házelnök, Sólyom László és Német László nagybecskereki megyés püspök.
Sólyom László szerint nélkülözhetetlen az anyaország segítsége a kisebbségi nemzetrészek számára. Hozzátette: Magyarország léte maga kell ahhoz, hogy a nemzetrészek kivívják jogaikat és megfelelő státuszukat országaikban.
Úgy vélte, "magának Magyarországnak is használnia kell a nemzetközi jog minden eszközét kisebbségeink védelmében".
A köztársasági elnök kitért arra, hogy az emléknap akkor tölti be feladatát, ha a trianoni békeszerződés után kilencven évvel valóban új korszakot nyit a nemzet egészéről való gondolkodásnak és cselekvésnek. Közölte: pozitív fordulatnak tartja, hogy a nemzeti összetartozásról szóló törvény nem a történelmi magyar államról szól, hanem a magyar nemzetre, a nemzet egységére helyezi a hangsúlyt.
Az államfő beszédében kitért arra, mit kíván ma a magyar nemzet határon túli része. A követelések között szerepel egyebek közt a magyar nyelv hivatalossá tétele helyi és regionális szinten, a magyar oktatási és kulturális intézményrendszer kiépítésének joga és tényleges lehetősége, a magyarok lakta területek infrastrukturális és gazdasági fejlesztése, illetve felzárkóztatása, a magyar nemzeti szimbólumok hivatalos elismerése, a politikai képviselet biztosítása a politikai rendszer minden szintjén, valamint a magyarországi egyéni emancipáció, vagyis, hogy ne idegen állampolgárként kezeljék nemzettársainkat Magyarországon.
Sólyom László kiemelte: a szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendjének megváltozása nélkül nincs végleges és megnyugtató megoldás. Véleménye szerint "bizonyos jogok megadása, elitek közötti megállapodások, akár kormányzati részvétel, vagy másfelől jó gazdasági és személyes kapcsolatok - mindezek taktikai eredmények, amíg a magyarellenes doktrína bármikor helyreállhat".
Schmitt Pál arról beszélt, hogy az újonnan megalakult Országgyűlés már nem üres kézzel érkezett az évfordulóra.
Törvényt alkottak az állampolgárságról, így minden magyar ember számára lehetővé válik, hogy szabad akarata szerint a nemzet alkotó részévé váljék. Törvénybe foglalták, hogy június 4-e a nemzeti összetartozás napja, és törvényt alkottak a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről - mutatott rá a fideszes politikus.
Német László nagybecskereki megyés püspök úgy fogalmazott: Trianon sem tudta megfojtani a magyarság életerejét, bizalmát hazájában és szebb jövőjében.
Az ünnepségen felolvasták a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, majd elhangzott a Szózat.
Az ünnepség után a Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrált misét, ezt követően ökumenikus imaórát tartottak. A bíboros arra szólított fel, hogy érezzünk felelősséget népünk sorsáért, támogassuk egymást szolidáris szeretettel. Ha nyelvünket, kultúránkat megbecsüljük, akkor becsüljük meg más nemzetek értékeit is.
Szigetszentmiklóson az Országzászló-emlékmű avatási ünnepségén Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke arról beszélt, hogy meg kell alkotni a két évtizede hiányzó nemzetstratégiát, amelyben - a sérelmi politikát mellőzve, de a magyarság jogos érdekeit és méltóságát szem előtt tartva - rögzíteni kell, hogy Magyarország a problémák megoldásának egyedüli garanciáját az Európai Unióban elfogadott autonómiaformák Kárpát-medencében történő megvalósulásában látja.
Kaposváron Párkányi Raab Péter szobrászművész csaknem hét méter magas obeliszkjét avatták fel. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke hangsúlyozta, a magyar állampolgárság megadása a határainkon túl élő magyarok számára "a trianoni katasztrófán való túllépésnek a lehetősége". Ez teszi lehetővé azt, hogy a magyarság megmaradjon a Székelyföldön, a Felvidéken, a Délvidéken vagy Kárpátalján, s hogy ne kelljen elhagyniuk a szülőföldjüket, hogy ha közjogi ételemben is a magyar nemzethez akarnak tartozni.
A budafok-tétényi önkormányzat megemlékezésén Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke azt mondta, 90 éve, az ország feldarabolásakor milliónyi magyar embert rendeltek idegen hatalmak fennhatósága alá, amelyek célja a területükön élő magyarok önazonosságának megtörése, asszimilálása volt. E trauma kezelése jelenleg nincs napirenden - jelentette ki, hozzátéve: a lelki sebek gyógyítása azonban lehetséges.
Sarkadon Kiss László György, Gyulán élő érem- és szobrászművész kőből és bronzból készült, a szétszabdalt Magyarországot ábrázoló emlékművét adták át. Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára a megemlékezésen elmondta, ahhoz, hogy a Kárpát-medence fejlődni tudjon, a magyarságnak újra erős, egységes közösségben gondolkodó nemzetté kell válnia.