Az államadósság szintjének csökkentését, a fenntartható államháztartási hiány elérését és a minél előbbi euróövezeti tagságot nevezte a nemzetgazdasági miniszterjelölt a következő évek legfontosabb pénzügypolitikai céljainak.
Matolcsy György azt mondta, mindehhez három eszközt rendel a kormány: 10 év alatt egymillió új munkahely létrehozását, és a foglalkoztatás jelenlegi 53 százalékos szintjének 10 százalékpontos emelését; a gazdasági növekedés újraindítását, és a beruházások bővítését.
Matolcsy György szerint a céljaikat segíti a bürokrácia 30 százalékos csökkentése négy éven belül, a piacteremtés, az uniós források átcsoportosítása úgy, hogy a pénzek eddigi 18 százaléka helyett 50 százaléka kerül majd a mikro-, kis- és középvállalkozások kezébe, az olcsó hitel és kamattámogatás, valamint a drasztikus adócsökkentés.
Matolcsy György azt mondta, teljes gazdaságpolitikai fordulatot hajtanak végre, a leköszönő kormány ugyanis a kitűzött hiánycéltól várt foglalkoztatás-bővülést, a Fidesz viszont a gazdaság beindításától várja a mutatók javulását.
Matolcsy György azt mondta, a mostaninál alacsonyabb jegybanki alapkamatra lenne szükség, együttműködéssel pedig lehet befolyásolni a független jegybankot.
A leendő tárcavezető felmérésekkel és statisztikákkal igyekezett alátámasztani az ország súlyos gazdasági helyzetét, például, hogy 17 éves mélyponton vannak a beruházások, 5 éves mélyponton az építőipar, Magyarország a világ 2-3.
legsebezhetőbb gazdaságú országa, valamint hogy az EU-ban egyedül nálunk várható idén gazdasági csökkenés.
A szocialista Veres János a foglalkoztatás bővítésének logikáját kifogásolta, szerinte a foglalkoztatás 10 százalékpontos bővítése az egymilliónál jóval kevesebb munkahelyet jelent.
Matolcsy György elsősorban a GDP bővítésével csökkentené az államadósságot, ennek a szintjét ugyanis a bruttó hazai össztermékhez viszonyítják. A parlament költségvetési, valamint gazdasági bizottságának tagjai egyaránt alkalmasnak találták Matolcsy Györgyöt a nemzetgazdasági miniszteri posztra.