A második forduló központi kérdése általában az, hogy hogyan fordul meg esetleg az eredmény - nyilatkozta Antal Attila. Ez a várakozás, úgy tűnik, most alaptalan, hiszen az első fordulóban lefutott a mérkőzés, legalábbis a Fidesznek a kétharmada nagyjából biztosnak mondható adott esetben. Nagyon nehéz lenne ezt az eredményt megfordítani.
A Méltányosság Központ is latolgatta azt, hogy milyen esélye lehet a kétharmadnak. Mi is valószínűsítettük a kétharmados többség megszerzésének a bekövetkeztét, de valójában, mint ahogy mi is utaltunk arra, szerintünk nem is az a lényeg, hogy a második forduló milyen eredményt hoz. Hiszen a kétharmados többség vagy matematikailag, tehát a választáson való szereplés által, vagy pedig adott esetben a különböző ügyek mentén történő koalíciók esetén mindenféleképpen hozható.
Az a fő kérdés, hogy mit kezd a Fidesz a kétharmadával. Azért vált érdekessé a két forduló közötti időszak, mert Orbán Viktor elkezdte kibontani azokat az elemeket, amelyek a kormány politikáját mindenféleképpen körvonalazhatják és körvonalazni is fogják az elkövetkezendő időszakban.
Visszatérve még a választások második fordulójára, más érdemi kérdés maradt jövő vasárnapra?
Érdemi kérdés abban a tekintetben maradt, hogy a többi frakció hogyan fog alakulni. Nem mindegy például, hogy mekkora frakciója lesz a Jobbiknak. Most azt látjuk a Jobbik esetében, hogy van egy bizonyos csalódottság. A legutóbbi hírek arról szóltak, hogy a Jobbik mögött álló pénzemberek csalódottan tekintenek az elért eredményre. Ez egy nagyon érdekes dolog, hiszen volt egy felfokozott várakozás a Jobbikkal kapcsolatban, hogy "az MSZP-t érjük be és győzzük le, és legyünk második párt." Nagyon érdekes ebből a szempontból, hogy a két frakció nagysága mekkora lesz.
És egy másik érdekességet is tartogat a második forduló, pontosabban az ahhoz vezető út. Mindenféleképpen érdekes dolog volt az, hogy a különböző visszalépések hogyan pozicionálták egymáshoz a pártokat. Itt döntően az MSZP visszalépéseire gondolhatunk, és ehhez képest az LMP-nek a politikájára, hogy igyekezett óvni magát az MSZP-től, mint a tűztől, hiszen számára óriási veszteség lenne, ha egy kalap alatt lehetne említeni az MSZP-vel. Úgyhogy ez nagyon érdekes kérdés volt, és a másik oldalon, hogy az MSZP miért vagy hogyan kívánta az LMP-t adott esetben bevonni a saját politikájába, hogyan használhatja majd fel adott esetben arra, hogy hibáztassa az LMP-t amiatt, hogy a Fidesznek kétharmada lesz.
Azt látjuk, hogy a pártok már a kormányzásra, illetve az ellenzékiségre készülnek. A Fidesz készül a kormányzásra, az MSZP pedig már most megalapozza azokat az ellenzéki, ha úgy tetszik demarkációs vonalakat, amelyek a Jobbikhoz, illetőleg az LMP-hez képest meghatározzák a pártot.
Ugyanakkor logikailag mégiscsak az tűnne a legvalószínűbbnek, hogy a szocialisták a következő években is inkább az LMP-vel keresik az együttműködést, mint mondjuk a Jobbikkal vagy a Fidesszel.
Politikai szempontból, hogyha most ideológiákba megyünk bele, akkor nyilvánvalóan sokkal közelebb áll az LMP-hez a szocialista párt és nagyon távol áll a Jobbiktól. Mindenféleképpen érdekes kérdés lesz, hogy konkrét törvényjavaslatok mentén hogyan fognak szavazni akár az ellenzéki pártok, akár a kormánypárt, illetve kormánypártok, hiszen a KDNP-t azért érdemes külön kezelni, például a miniszteri posztoknál is óriási várományos a KDNP, de ez csak egy zárójel.
Mindenféleképpen érdekes, hogy az ellenzéki hármas hogyan fog egymáshoz viszonyulni. Ugye itt a Jobbik kérdése az nagyon középpontba kerülhet. A Jobbiknak mindenféleképpen erős ellenzéknek kell lennie, hiszen már most is, amint az előbb is említettem, van egy csalódottság, amelyet muszáj kompenzálni valahogy, ezt óriási ellenzéki munkával lehet csak kompenzálni. És a másik oldalon, hogy mi lehet az MSZP és az LMP között, mindenféleképpen kérdés. Látjuk, hogy az LMP távol van nagyon az MSZP-től, legalábbis politikai szempontból. Schiffer András többször is nyilatkozta, hogy ezek az együttműködések semmi jót nem hozhatnak az LMP számára, de a választás előtt Schiffer András kijelentette azt, hogy ők funkcionálhatnak majd a mérleg nyelveként egy-egy kétharmados törvény esetében. Tehát furcsa módon, bár az LMP közelebb áll a szocialistákhoz ideológiai szempontból, mégis jobb lenne a párt számára, ha mondjuk a Fideszhez húzna különböző szakpolitikai kérdésekben. De ezt majd meg fogjuk látni a választás után.
Nem maradunk választás nélkül az április utáni időszakban sem, hiszen a nyáron dönteni kell arról, hogy Sólyom László köztársasági elnök marad-e a posztján, vagy pedig valaki más kerül az államfői székbe, míg októberben önkormányzati választások lesznek. A mostani erőviszonyokból mire lehet következtetni?
Egy óriási mamutfrakcióval a Fidesz elvileg szinte bármit megtehet a Parlamentben. Ugyanakkor óvakodnia kell attól, hogy megismétlődjön az, ami vele is megtörtént, mint láthattuk korábban, Sólyom László megválasztásakor. Sikerült ugyanis keresztülvinni akkor az ellenzéknek egy olyan jelölt megválasztását, aki - fogalmazzunk ilyen finoman most -, nem a kormányzati pozícióban lévő baloldalnak a jelöltje volt. Egy mamutfrakciót is valamilyen módon együtt kell tartani, egyben kell tartani. És mivel köztársasági elnököt ötven parlamenti képviselő együttes aláírásával lehet jelölni, úgyhogy ebből a szempontból a Fidesznek óvakodnia kell attól, hogy nehogy egy olyan jelöltet találjon az ellenzék - erre azért nagyon kicsi a valószínűség -, amelyik konszenzusos jelöltként képes keresztülmenni ezen a mamutfrakción.
Óriási az érdeklődés már most az önkormányzati választásokkal kapcsolatban, akár az időpontjára gondolunk, akár arra, hogy mit tervez a Fidesz magával az önkormányzati rendszerrel. A Fidesznek itt óvatosan kell eljárnia, hiszen ahhoz a centrális erőtérhez, amelyet Orbán Viktor vizionált már sokkal korábban, ahhoz a helyi önkormányzatok szintjén is erősnek kell lennie. Nem engedheti meg magának, hogy adott esetben rosszul szerepeljen egy önkormányzati választáson. Tehát a centrális erőtérhez, ha valóban ilyen típusú politizálást akar folytatni Orbán Viktor, mindenféleképpen helyben is erősnek kell lennie. A 2006-os fideszes győzelmet tovább kell vinnie önkormányzati szinten. Úgyhogy gyökeres változásokra, vagy közjogi szempontból a csemegékre mindenféleképpen az önkormányzati választások után kerülhet sor, addig nem célszerű a Fidesznek megbolygatni ezt az egészet.
Ez nem változtat azon, hogy kommunikációs szempontból, vagy az országgyűlésre koncentrálva, lehet bedobni különböző közjogi változtatásokat, ezt látjuk most is egyébként a kisebb parlament terve kapcsán.
Hanganyag: Farkas Dávid