Ismét a módosított törvényt tette felelőssé a vasárnapi káoszért az Országos Választási Bizottság elnöke, a testület kedd délutáni ülésén. Ismert: vasárnap a lakóhelyüktől távol szavazóknak órákig kellett sorban állniuk, az utolsó választó éjjel negyed kettőkor adta le voksát.

Elnöke szerint alulinformált volt az OVB

Szigeti Péter szerint a jogalkotó az igazolással szavazásnál "bizonyos feltételek bekövetkezte esetén végrehajthatatlan szabályozást alkotott". Mint mondta, az igazolással szavazás rendszerének átalakítása "nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket".

Az OVI és az OVB vezetői szerint a pártok a hibásak, mert rossz választási törvényt hoztak - közölte az Index. Az igazolással szavazók egy helyre tereléséről szóló törvényt a parlamentnek 2007-ben benyujtó Bajnai Gordon szóvivője szerint fideszes képviselők javasolták egy bizottsági ülésen a nem otthon szavazók koncentrását.

A bizottságban akkoriban helyet foglaló Salamon László (KDNP) az Indexnek azt mondta: ők legfeljebb az elvről beszéltek, a lebonyolítás technikai feltételeit már Bajnai minisztériumában fogalmazták meg.

A keddi ülésen az OVB elnöke azt mondta: "Felvethető, hogy az OVB a vasárnap bizonyos döntések esetében" alulinformált volt. Akkor például, amikor 16 órakor értelmezte a szavazókörök előterének fogalmát, a 19 óra előtt nem sokkal hozott döntésekor pedig téves információs helyzetben volt a testület, mivel úgy tudták, a gondok csak néhány szavazókört érintenek, és ott is egy-másfél órán belül befejeződik a szavazás.

Halmai Gábor, az OVB elnökhelyettese azt emelte ki, hogy a vasárnapi 16 órás információ is "lényegesen elkésett". Hozzátette: ha a voksolás előtt egy héttel tudják, hogy ilyen probléma várható, akkor azt "teljes egészében meg lehetett volna oldani". Azt az elnökhelyettes is elismerte, hogy ugyan a jogszabály nem tette volna lehetővé a szavazókörök kapacitásának növelését, de ki lehetett volna állni az ország nyilvánossága elé, és azt mondani: a szabályzás azt eredményezheti, hogy bizonyos szavazókörökben nem ér véget a szavazás 19 óráig.

Szigetiék nem néztek tévét

Az OVB láthatóan teljesen szétesett vasárnap - írja az Index.hu. Hét előtt tíz perccel döntöttek az elvben hétkor befejeződő kampánycsend meghosszabbításáról, de ezt csak negyed nyolckor jelentették be.Addigra már az Index, és több más sajtótermék is közölte a kampánycsendben közölhetetlen közvélemény-kutatási eredményeket.

Aztán este tízkor az OVB mégis feloldotta a kampánycsendet, holott a hosszabbítás oka nem szűnt meg: még bőven éjfél után is volt ahol sorban álltak az emberek, hogy szavazhassanak. Ha tízkor fel lehetett oldani a kampánycsendet, akkor értelmetlen volt a hét órai hosszabbítás.
Mi nem néztük a tévét

Az OVB vezetője, Szigeti Péter hétfőn ismét egészen furcsa magyarázatokkal állt elő. Azt mondta, hogy nem tudtak a testület tagjai arról, hogy nagyok a sorok egyes szavazókörökben. Pedig erről már délben több tévé és újság, így például az Index is beszámolt.

"Mi nem néztük a tévét" - hárította [3] el az erről szóló újságírói kérdést Szigeti. Nyilván egy testület tagjainak nem kell tévét nézniük, ám az mindenképpen bizarr, hogy a híreket fogyasztó emberek milliói hozzáférhettek olyan választási információhoz, amiről a választás lebonyolításáért felelős testület tagjai nem tudtak. Ez teljesen életszerűtlen. Ha igaz, akkor a testület tagjainak teljes alkalmatlanságáról árulkodik.

Külön érdekes, hogy Szigeti korábban a kampánycsend eltörlését javasolta a parlamentnek.

Évek óta jelezték, hogy rossz a rendszer

Virág Rudolf, az Országos Választási Iroda vezetője az ülés előtt elismerte: több visszajelzést kaptak korábban is arról, hogy a 2007-es törvénymódosítás hogyan csapódik le a szavazókörökben a választás lebonyolításakor.

Az InfoRádió felvetette, hogy nem a tavalyi EP-képviselőválasztás volt a főpróbája a mostani szavazásnak, hanem a 2008-as népszavazás, amely után a II. kerületi iroda vezetője is jelezte, hogy rossz a rendszer.

Virág Rudolf erre úgy reagált: valóban voltak visszajelzések, de a törvényhozó a jogszabályt csupán a külképviseleti szavazás szabályozása miatt vette elő, mert ezek éppen lejártak volna.

Arról Virág Rudolf nem tud, hogy az OVI akkori vezetője jelezte volna a problémákat az illetékes miniszternek, vagy másnak. A mostani irodavezető nem tartja hibásnak a választási irodák munkatársait. Virág Rudolf azt javasolja, hogy aki tudja, vetesse fel magát a névjegyzékbe, mert az gyorsítja a szavazás menetét.

Virág Rudolf az InfoRádió című műsorában Exterde Tibor műsorvezető kérdésére azt mondta, nem lesz gond az átjelentkezésekből, mert azok száma nagyságrendileg nem volt több, mint az előző választásokon. Azzal, hogy a 2007-es jogszabályváltozás milyen plusz nehézséget okoz, nem szólt. Vagy nem is volt vele tisztában.

Nem lát okot lemondásra a miniszter

A választások lebonyolításáért felelős önkormányzati minisztérium tárcavezetője nem érzi magát felelősnek a történtekért. Így nem fontolgatja a lemondását sem.

Varga Zoltán a Magyar Televízió hétfői Az este című műsorában a politikai felelősségről úgy nyilatkozott: a törvénymódosítás parlamenti döntés volt, amelyet az Alkotmánybíróság kezdeményezett.

A miniszter elmondta: most végignézte az akkori döntés jegyzőkönyveit. Ezek szerint többen, még az Országos Választási Iroda korábbi vezetője, Rytkó Emília is jelezte, hogy ez számos körzetben okozhat gondokat. Varga Zoltán megjegyezte: nem tehettek semmit, a parlament hozott egy döntést, amit a jogalkalmazónak végre kellett hajtania.

A tárcavezető elismerte, hogy mindenki tudott a megemelkedett átjelentkezői létszámról, mert a jegyzők közzétették a listát. Tagadta azonban, hogy sejtették volna, ebből baj lehet. Hozzátette: minden OVB tagjelölttel elbeszélgetett, és akkor nem mondta egyik sem, hogy ilyesmiről tudna. Ha kevesebb a mostani részvétel, akkor nem lett volna gond - jegyezte meg a miniszter.

A jobboldal rég alkalmatlannak tartotta

Az OVB tagjainak mandátumát az önkormányzati miniszter kezdeményezésére idén februárban hosszabbította meg az országgyűlés kormánypárti többsége. Addigra már számos kritika érte a testületet - emlékeztetett az Index.

A portál cikke szerint a Fidesz frakcióvezetője 2007-ben lemondásra szólította fel Szigetit, mert még két évvel korábban aláírt egy közleményt, amiben "nácimosdatónak" és "nyilasmentegetőnek" bélyegezték Kupper Andrást, a Fidesz egyik politikusát. (Akkoriban azon ment a vita, hogy lehet-e felszabadulásként ünnepelni a szovjetek 1945-ös budapesti bevonulását.) Kupper 2007-ben személyiségjogi pert nyert a levél aláírói ellen.

Megválasztása óta visszatérő vád Szigetivel szemben, hogy korábban az egypártrendszert, illetve az államszocialista gazdasági berendezkedést ünneplő cikkeket írt, és aktivistája volt a szélsőbalhoz tartozó ATTAC nevű szervezetnek is. Szigetit 2006-ban Lamperth Mónika javaslatára választották az OVB elnökének.

Szigetit nem csupán a megválasztásakor vádolták elfogultsággal. Az OVB 2006-ban visszadobta a Fidesz népszavazási kérdéseit (kórházi napidíj, vizitdíj, tandíj ügyében), és csak azután engedélyezte az aláírásgyűjtés megkezdését, hogy az Alkotmánybíróság felülbírálta az OVB határozatát. Szigeti alelnöke, Halmai Gábor (őt később az SZDSZ alkotmánybírónak jelölte) az Alkotmánybíróság döntése után is arra szavazott, hogy a népszavazást ne lehessen kiírni.

Jöhetett volna pótlás

Tóth Zoltán választási szakértő az InfoRádiónak elmondta: a választási törvény nem jelzi, hogy a helyi választási bizottságokban hányan dolgozhatnak, csak a minimumot jelölik meg. Mivel már jó előre lehetett tudni, hogy az adott szavazókörökben mennyien jelentkezhetnek igazolással, megtehették volna az illetékesek a szükséges intézkedéseket.

Sőt, a jegyzőkönyvvezetők is kérhettek volna pótlást, akik eskütétel után közreműködhettek volna a szavazatszámláló bizottság mellett - jelezte a szakértő. Hozzátette: amikor kiderült, hogy a torlódás nem helyi jelenség, hanem az országban több helyütt is kialakult, akkor ennek megoldásával már az Országos Választási Bizottságnak kellett volna foglalkoznia.

Tóth Zoltán több jegyzőtől is értesült arról, hogy ők telefonon vagy írásban kértek segítséget az OVI-tól, de vagy nem kaptak választ, vagy azt válaszolták nekik, hogy az eddigi gyakorlat szerint kell eljárniuk.