Orbán: Én vagyok a kivétel - lapszemle

Infostart
2010. április 9. 08:09
A Magyar Nemzet Orbán Viktorral, a Fidesz miniszterelnök-jelöltjével közöl interjút. A Fidesz elnöke arra a kérdésre, hogy a közvéleménnyel együtt ő is elkönyvelte-e már a Fidesz választási győzelmét, azt válaszolta, hogy ő kivétel.

Orbán Viktor kifejtette: nem tudja, mennyiben számít szakértőnek, mert a választást nem pénteken, szombaton vagy hétfőn kell megnyerni, hanem vasárnap. Hozzátette: a Fidesz már járt úgy, hogy jó néhány százalékkal megnyerte a választást szombaton, majd hétfőn is, csak éppen vasárnap veszített. Orbán Viktor szerint, ha a magyar karakternek az a jellemvonása kerekedik felül, ami azt sugdossa, hogy ez a választás már úgyis a zsákban van, majd a többiek elvégzik helyette azt a munkát, ami rá tartozna, akkor ez a győzelem egyáltalán nem vehető biztosra. Kulcskérdés tehát, hogy az embereket rávegyük a szavazásra - tette hozzá. A Fidesz miniszterelnök-jelöltje arról is beszélt, hogy a jelöltjeik az utolsó pillanatig kampányolnak. A médiából ez nem látszik, ha valaki csak onnan tájékozódik, úgy vélheti, hogy csendes a kampány, mert a médiazaj most visszafogottabb, mint az előző választások idején volt - mondta Orbán Viktor.

A Népszabadságban Mesterházy Attilával, az MSZP miniszterelnök-jelöltjével készült beszélgetést lehet olvasni. A szocialista politikus kiemelte, hogy a nemzet érdekét az szolgálja, ha a rövid távú politikai pártérdekeket félreteszik, a nemzet érdekében minimális együttműködésre szükség van. Hozzátette: az MSZP nem folytathatja eddigi politikáját, sem akkor, ha kormányon marad, sem akkor, ha ellenzéki szerepre kényszerül. Megváltozik a politikai erőtér, bekerül egy szélsőjobboldali párt az Országgyűlésbe, ehhez alkalmazkodni kell - mondta Mesterházy Attila, aki megjegyezte, hogy a baloldal számára fontos rétegeket kell képviselniük, így a középréteget és az elesetteket. Nekünk a munkavállalókkal, a szakszervezetekkel kell szövetséget kötnünk és képviselni az érdekeiket - tette hozzá.

Az Index arról közöl cikket, hogy a Mars folyamatosan veszít légköréből a napszél különleges lökései miatt. Kétféle szél találkozik, és együtt nagyobb hatást fejtenek ki a bolygó atmoszférájára. Tudósok egy olyan, Napból jövő szuperhullámot azonosítottak, amely folyamatosan fújja el a Mars atmoszférájának legkülső rétegeit. Ezáltal egyre vékonyodik a teljes légkör. A jelenség meglehetősen barátságtalan körülményeket teremt a jövő Mars-utazói számára. Az említett hullámok akkor keletkeznek, amikor egy gyorsabb napszél-áramlat utolér egy korábbit, összeütköznek, majd a részecskék egy nagy kitörés keretében csapódnak a Marsba.

A Világgazdaság arról közöl írást, hogy szigorodik a pénzbehajtás. Élénk vita folyik az Európai Parlament frakciói, illetve az Európai Bizottság között arról, miként módosítsák a késedelmes fizetésekre vonatkozó, 2000-ben hatályba lépett uniós irányelvet. Miközben Brüsszel csak az állami tulajdonú megrendelőket sújtaná pénzbüntetéssel, az EP-képviselők többsége a késve teljesítő magáncégek esetében is növelné a késedelmi kamatot. A frakciók között azzal kapcsolatban alakult ki nézetkülönbség, hogy megengedhető-e a fizetési határidők uniós szintű maximálása. A fizetési fegyelem kérdése a globális válság és a tömeges cégcsődök miatt került a figyelem középpontjába. A Creditreform által készített legutóbbi felmérés tanúsága szerint ugyanis az alkalmatlan cégvezetés és a forráshiány mellett a rossz fizetési fegyelem miatt felhalmozódott tartozások is nagyban hozzájárultak a cégek tömeges tönkremeneteléhez. Az EP pártjai között kirajzolódó kompromisszumos megoldás a bizottsággal szemben viszont nem büntetést, hanem a késedelmi kamat további két százalékponttal történő megemelését irányozná elő, az állami és magáncégek késedelmes teljesítése esetén egyaránt.

A Napi Gazdaság arról ír, hogy alig ért véget az első negyedév, az ingatlanpiaci elemző cégek és társulásaik máris közzétették jelentéseiket, amelyekben ha a különböző mutatók nem is egyeznek, a trend mindenképpen egységesen rajzolódik ki, eszerint pedig óriási nyomás nehezedik ma a bérbeadókra, a legnehezebb pedig az új épületek tulajdonosainak helyzete. A leggyengébb kihasználtságot a peremterületeken, az agglomerációban mérik, ahol az üresedés meghaladja a 40 százalékot. A keresleti oldal gyengeségéről tanúskodik, hogy a negyedévben tapasztalt új irodabérleti szerződéskötések rendre 2000 négyzetméter alatt maradtak - hangsúlyozzák az elemzők, hozzátéve, hogy ugyanakkor a hosszabbításnál - ahogyan várható is volt - nem volt ritka az 5000 négyzetméter körüli területnagyság sem.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Lapszemle
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Lapszemle
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Gazdasági lapszemle
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást