Az OVB-hez két ügyvéd fordult, kérve, hogy a testület a láncszavazás megakadályozása érdekében adjon ki állásfoglalást, s így a borítékot a választópolgár csak a szavazófülkéből történő kilépést követően vehesse kézbe.
Az állásfoglalást kérők szerint ugyanis ha a szavazólapot és borítékot egyszerre kapja meg a választópolgár, akkor lehetősége nyílik arra, hogy a szavazólapot a "fülke magányában" ne helyezze a borítékba, hanem azt elrejtve kivigye a szavazóhelyiségből és az urnába csak az üres borítékot dobja. Ez pedig - szól az indoklásuk - lehetőséget ad a láncszavazásra, ami sérti a választás tisztaságát.
Az OVB végül 6:5 arányban úgy döntött, hogy nem tartja indokoltnak az állásfoglalás kiadását.
A választási eljárásról szóló törvény szerint "ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el". A jogszabály úgy folytatódik, hogy "a választópolgár a szavazólapot borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság előtt urnába helyezi".
Az OVB 2006-ban már foglalkozott a (boríték szükségességét is érintő) láncszavazás témájával, azaz a szavazólapoknak a szavazóhelyiségen kívülre vitelével. Akkor úgy foglalt állást: a szavazólap "fizikai valóságában" nem a szavazópolgáré, és a szavazásban való önkéntes részvétel nem ad felhatalmazást arra, hogy a szavazólapot a szavazókörből kivigyék.
Az OVB szerint "sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét az, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, és azt a szavazóhelyiségből kiviszi. A szavazólapnak a szavazóhelyiségből való elvitele alkalmat adhat akár választási csalás elkövetésére is, ennek megakadályozása a választások tisztaságához fűződő közérdek" - foglalt állást akkor a bizottság. A testület szerint a szavazólap nem rendeltetésszerű felhasználása a választások titkosságának alkotmányos követelményét is sértheti.