A szociológus a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Encsencsen csütörtökön megtartott, a Fidesz-KDNP "Merre tovább, Magyarország?" című lakossági fórumán kifejtette: a rendszerváltás óta csak rosszabbodott ez a helyzet, hiszen a 90-es évek elején a társadalom mindössze harmada élt tartós szegénységben. Míg környező országok nagy része elkezdett a váltás okozta válságból jól-rosszul kilábalni, addig az elmúlt hat év "visszalökte" a magyar társadalmat a rendszerváltás előtti krízisnél is sokkal rosszabb szintre.
Ma a lakosságának kétharmada tartozik a vagy teljesen leszakadóban lévő társadalmi réteg, vagy a mélyszegénységben élők közé - hangsúlyozta a francia állampolgárságú szociológus a helyi óvoda ebédlőjében, mintegy ötven encsencsi lakos előtt.
Előbbi réteg számára biztosít 2009 óta a Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítvány alapvető élelmiszereket, s küzd a gyermekszegénység ellen. Hegedűs Zsuzsa kifejtette: 2008-ban körülbelül 460 ezer gyermek élt olyan családban, ahol az egy főre jutó jövedelem nem érte el a mindenkori nyugdíjminimumot. Rámutatott: az éhező gyerekek száma tavaly közel 650 ezerre növekedett, s a probléma a statisztikák szerint a 18 éven aluli gyermekek nagyjából kétharmadát érinti.
Õk azok, akik teljes, száz százalékos támogatásra jogosultak az iskolai, vagy óvodai étkeztetésben, s akiknek szülei közül egyiknek sincs keresete, így jobbára csak segélyből élnek. Emellett minden éhes gyermekszáj mögött van két éhes felnőtt is - jelezte.
Elmondta: a leszakadó régiókban a mélyszegénység és a mélynyomor feszül egymásnak, s ezekben térségekben az elkeseredés miatt erős a Jobbik - vélte Hegedűs Zsuzsa. "Az országban nem roma-, hanem nyomorprobléma van" - folytatta -, "ha ezt kezelni tudjuk, akkor utána a romakérdés könnyebb problémává válik, mintha a kettőt összekevernénk". Nézete szerint a kétharmad "bekapcsolása" a versenyképes világba két ok miatt nehéz: a leszakadó térségekbe nem ér el a nyugati tőke, aki pedig kiesett a egyszer munkából, az már nem tud "csak úgy" visszalépni.
Vélekedése szerint erre a problémára több megoldás kínálkozik: ezek egyike, hogy a munkanélküli "apukának és anyukának" lakóhelyén kell munkahelyet teremteni, vagyis "dolgozzanak a konyhán, vagy a háztáji gazdaságokban", a megtermelt javakat pedig értékesítsék. Ezt csak helyben lehet kitalálni, a megvalósulást pedig uniós források biztosítanák - tette hozzá. Az új parlament első ülésszakán el kell fogadni azokat a javaslatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy például lakóhelyétől a termelő lakóhelye harminc kilométeres körzetén belül - mindenféle kötöttség nélkül - eladhassa saját terményét - szögezte le a szociológus.
Ez nemcsak a gazdáknak jelent megélhetést, hanem az iskolák és óvodák is helyben tudják felvásárolni az étkeztetéshez szükséges nyersanyagot. Mindez piacot és munkahelyeket teremt - mutatott rá Hegedűs Zsuzsa, aki szerint ehhez nem "felülről indukált fejlődési modell", hanem az alulról szerveződő, helyi összefogás szükséges.