Az éves pénzforgalmi hiánycél 870,3 milliárd forint.
Az elmúlt években az államháztartásban tapasztalható jelentős szezonalitás miatt, amely mind a bevételi, mind a kiadási oldalon jelentkezik, az első negyedévben az időarányosnál jóval nagyobb deficit alakul ki. Az idei esztendőben is érvényesül a szezonalitás, s ennek megfelelően a negyedéves hiány szintén jóval az időarányos feletti lesz.
A szezonalitás szempontjából továbbra is meghatározó az adósságszolgálattal kapcsolatos kamatfizetések ütemezése, amely a legnagyobb terhet az első negyedévben eredményezi, a társasági adóbevétel befolyása, amely jelentős részben a negyedik negyedévre koncentrálódik.
A jelentés rögzíti: idén kismértékben tovább csökken az államháztartás hiánya, az eredményszemléletű deficitcél a GDP 3,8 százalékára (3,9 százalékról), a pénzforgalmi hiánycél 4 százalékra (4,1 százalékról). Ez utóbbi adat tartalmazza az önkormányzatok mérlegét is.
Lényegesen nagyobb a csökkenés a központi alrendszer pénzforgalmi hiánycéljában, ami a 2009-es 3,8 százalék után az idén 3,3 százalék.
A jelentés bemutatja a tartalékok helyzetét: a céltartalék előirányzat 33 milliárd forint, ennek terhére február végéig 23,9 milliárd forint került felhasználásra a 2010. évi eseti kereset-kiegészítés és a 2009. évi havi kereset-kiegészítés decemberi részletének finanszírozására. A céltartalék maradék előirányzata: 9,1 milliárd forint.
A stabilitási tartalék összege 98,6 milliárd forint, ennek felhasználásáról akkor születhet döntés, ha a bevételi irányzatok várható teljesülése meghaladja a 100 százalékot.
Az általános tartalék előirányzata 57,3 milliárd forint. Az államháztartási törvény értelmében az általános tartalék terhére - az éves hatást tekintve - annak legfeljebb 40 százalékáig vállalható kötelezettség az első félévben. A 2010. évi előirányzatból a felhasználás 15,8 milliárd forint volt, ami 26,7 százalékot jelent.