A Gallup 2010. március 18. és 22. között 1011 választópolgár megkérdezésével reprezentatív személyes kérdőíves vizsgálatot végzett az április 11-i választás kapcsán. A vizsgálatot 150 mintavételi ponton végezték, az eredményeket a mintavétel torzulásait kiküszöbölendő nem, kor, településtípus, régió, iskolai végzettség és gazdasági aktivitás szerint súlyozták. A mintavételből fakadó hibahatár a teljes mintára vonatkoztatva legfeljebb +/- 3.2%, a biztos szavazók esetében pedig +/- 4.4%.
A felmérés szerint a kérdezettek 66 százaléka vesz majd részt biztosan a választáson, de csak 56 százalékuk gondolja, hogy akkor is leadná a voksát, ha valamilyen halaszthatatlan dolga akadna aznap.
A teljes népességben a Fidesz szavazóinak aránya 45 százalékos, az MSZP és a Jobbik iránti preferenciáját egyaránt tíz-tíz százalék nyilvánította ki. Az LMP-re a kérdezettek három, az MDF-re egy százaléka voksolna. A megkérdezettek 12 százaléka azzal hárította el a kérdést, hogy nem szavaz majd, a maradék 19 százalék pedig nem közölt pártpreferenciáját: vagy megtagadta a választ vagy nem tudommal válaszolt.
A Gallup vizsgálata szokatlanul magas "gravitációs hatást" érzékelt a várható győztes irányába. A legtöbb közvélemény-kutatás, amikor a biztos szavazó pártválasztókra közöl eredményeket, akkor a véleményüket nem megosztó válaszadók csoportjáról általában azt feltételezi, hogy a belső megoszlásuk nagymértékben hasonlít a véleményüket közlő csoportéra.
Azonban ma nem csak a józanész, de a vizsgálati adatok elemzése is azt mutatja, hogy nagyon kevés várható Fidesz szavazó rejti el véleményét a kérdezőbiztosok elől, ám annál többen tesznek így a kisebb pártok szimpatizánsai közül. A Gallup más kérdések alapján kirajzolódó motivációk alapján a rejtőzködőket döntő többségben a Jobbikhoz és az MSZP-hez sorolta. (A Jobbik szavazók a teljes népesség 26, az MSZP szavazók pedig az összes megkérdezett 39 százaléka szerint nem szívesen árulják el a szimpátiájukat másoknak. Ezt maguk a szimpatizánsok is megerősítik: a Jobbik szavazóinak 24, az MSZP szavazóinak pedig 42 százaléka vélte, hogy a saját táborukba tartozók nem feltétlenül szeretik kinyilvánítani a preferenciájukat mások számára.)
A Gallup számos olyan kérdést tett fel a kérdezetteknek, amelyek a rejtőzködő szavazók politikai preferenciáinak a megállapítását célozta. Ezek többváltozós elemzései nyomán állapították meg a kérdéseket és döntési szabályokat, amelyek a preferenciájukat el nem áruló, ám a választáson állításuk szerint biztosan résztvevő választók párthoz sorolását meghatározta.
Eszerint a kampányfinis előtt a Fidesz a listás szavazatok 60 százalékát szerezheti meg, az MSZP 17, a Jobbik pedig 16 százalékot kaphat április 11-én. Az LMP e számítás szerint a bejutást jelentő öt százalék környékén helyezkedik el, míg az MDF-nek, még ha végül tud is budapesti listát állítani, két százalékos eredményével meglehetősen kevés esélye mutatkozik a parlamenti küszöb megugrására.
Az LMP-re továbbra is jellemző a rendkívül alacsony ismertség, listavezetőjüket a szavazótáboron belül is a kérdezettek körülbelül fele tudta megnevezni (az összes megkérdezettnek mindössze 13 százaléka tudta megnevezni a párt listavezetőjét), és az LMP-vel kapcsolatos különböző kérdésekkel kapcsolatban, amelyekkel a potenciális rejtőzködő szavazókat próbáltuk feltérképezni, az emberek több mint fele egyáltalán nem tudott véleményt nyilvánítani.
Péntek reggeltől óriási gyorshajtóvadászat kezdődik – itt megtalálja az összes traffipax helyét