eur:
394.29
usd:
370.44
bux:
65674.41
2024. április 19. péntek Emma

Nézőpont Intézet: Nyílik az olló a Fidesz és az MSZP támogatottsága között

Március közepére 57 százalékra emelkedett az aktív, részvételüket biztosra ígérő szavazók körében a Fidesz támogatottsága a január elején mért 42 százalékról - derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb felméréséből, amelyet a Heti Válasz megbízásából készített. Az MSZP az aktív szavazók között nem tudott kitörni a 10-12 százalékos körből, s a Jobbik sem haladta meg tartósan a 10 százalékot. Az MSZP és a Jobbik még a potenciális szavazók körében sem ért el tartósan 20 százalék feletti eredményt, sőt - Bajnai Gordon háttérbe szorulásával - a szocialisták támogatottsága még csökkent is. Gyurcsány Ferenc visszatérését az összes megkérdezett 81 százaléka ellenzi, így az egykori kormányfő szerepvállalásával aligha hoz új MSZP-szavazókat.

Furcsa, talán soha meg nem ismétlődő választás lesz a 2010-es - írja elemzésében a Nézőpont Intézet. A szavazók 77 százaléka állítja, hogy a Fidesz fog győzni, az MSZP első helyére viszont csak kettő, a Jobbikéra pedig három százalékuk lát esélyt.

A kampány előre haladásával csökkenni szokott a különbség a "két nagy párt" között, amit az elemzői köznyelv "záruló ollónak" nevez. Ezzel szemben ma Magyarországon nincs két nagy párt, a Fidesz és az MSZP közötti különbség pedig a választások közeledtével egyre nő.

Január elején az aktív, részvételüket biztosra ígérő szavazók körében a Fidesz 42 százalékon állt, március közepére viszont már 57 százalékra emelkedett. Ezzel szemben az MSZP nem tudott kitörni a 10-12 százalékos körből, s a Jobbik sem haladta meg tartósan a 10 százalékot.

A Nézőpont Intézet választáskutatása a bizonytalan vagy rejtőzködő szavazók pártpreferenciáját is megpróbálja meghatározni. Az MSZP és a Jobbik a potenciális szavazók körében sem ért el tartósan 20 százalék feletti eredményt, sőt - Bajnai Gordon háttérbe szorulásával - a szocialisták támogatottsága még csökkent is.

Gyurcsány Ferenc visszatérése

A volt miniszterelnök aktivizálódása sem segíthet sokat az MSZP-nek, s alighanem nem is ezzel a céllal vállalt szerepet. Sokkal inkább a választás utáni időkre készül; április 25. után számára nem egyszerűen április 26. következik.

Személye és eddigi teljesítménye azonban az egyéves visszavonulás alatt sem lett népszerűbb. Mivel az őszödi beszéd tartalma a megkérdezettek csupán 20 százalékának tetszett (67 százalékuknak nem), Gyurcsány Ferenc visszatérését pedig csak 14 százalékuk óhajtja (81 százalékuk ellenzi), az egykori kormányfő szerepvállalásával aligha hoz új MSZP-szavazókat.

A választási győzelmi reményét fokozatosan feladó, ma már csak a váltópárti státus megőrzésére összpontosító MSZP számára rossz hír, hogy a baloldal romjain több kispárt is életre kapott. "Most vasárnap" a Lehet Más a Politikának komoly esélye lett volna (potenciálisan kilenc százalékon áll) arra, hogy bekerüljön a parlamentbe, az MDF a hatalmi harcok miatt azonban így sem éri el az ötszázalékos küszöböt (legfeljebb a négy százalékot).

Ugyanakkor könnyen belátható, hogy minden nem-fideszes és nem-jobbikos aktív szavazó az MSZP eredményét rontja, ha a szocialisták helyett valamelyik kispárt listájára szavaz. Nem véletlen, hogy Mesterházy Attila minden lehetséges fórumon hangoztatja, hogy az LMP és az MDF támogatása "elvesztegetett szavazat".

A két kispártnak mintegy 300 ezer biztos szavazója van, de potenciálisan további 300-400 ezren adhatják rájuk listás voksukat. Ezek a szavazatok pedig nagyon hiányoznak majd az alig 800 ezres táborral rendelkező MSZP-nek.

Fidesz és Jobbik küzdelme


Noha mára egyértelművé vált, hogy a Fidesz és a Jobbik nem szövetségesei egymásnak, a legnagyobb ellenzéki párttal szimpatizáló több mint 3,5 millió választópolgár közül 400 ezren a Jobbikra adnák második voksukat. Ezen szavazók háromnegyede azonban Orbán Viktort szeretné miniszterelnöknek, akit a szélsőséges párt az utóbbi időben fő ellenségének kiáltott ki.

Hosszú évek után új helyzetet jelez az is, hogy a Fidesz elnökét a Fidesz támogatóinál is többen választanák kormányfővé. Az összes megkérdezett fele (49 százalék) őt választaná, Bokros Lajost csak 11, Mesterházy Attilát 10, Vona Gábort pedig 5 százalékuk tenné meg miniszterelnöknek.

Modellparlament

Az átalakuló politikai tabló eredménye egy alapvetően új parlament lehet, amelyben a Fidesz-KDNP-szövetségnek továbbra is komoly esélye van a kétharmad megszerzésére. Az új országgyűlésben így öt frakció alakulhat (Fidesz, KDNP, MSZP, Jobbik, LMP), de jogilag elképzelhető, politikailag lehetséges, kommunikációs és pénzügyi szempontból pedig előnyös lenne a baloldalnak, ha külön képviselő-csoport alakulna Gyurcsány vezetésével.

A magyar választási rendszer miatt az LMP bejutása az MSZP és a Jobbik számára lenne előnytelen, ellenkező esetben ugyanis - nagyjából azonos arányban - ez a két párt osztozhatna a zöldpárt mandátumain.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Lefordultak az amerikai indexek

Lefordultak az amerikai indexek

Gazdasági információk tekintetében ma az amerikai lakáspiacról közölnek újabb adatot, ez a monetáris politikai kilátások szempontjából lehet érdekes. A héten eddig kedvezőtlenül alakulnak a részvénypiaci folyamatok, elsősorban az Izrael és Irán közötti konfliktus fokozódása nyomta rá a bélyegét a hangulatra, emellett továbbra is ott vannak a ragadós amerikai inflációval kapcsolatos aggályok, amelyek azt a narratívát erősítik, hogy akár hosszabb ideig maradhat a magas kamatszint. A magyar tőzsde ma esett, az európaiak viszont pluszban zártak. A tengerentúlon egyelőre esés látszik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×