Gyurcsány Ferenc egy évvel és egy nappal ezelőtt, az akkor még általa vezetett Magyar Szocialista Párt kongresszusán jelentette be, hogy lemond a miniszterelnökségről, hogy ne akadályozza tovább a gazdasági válság eredményes kezelését.
A pártvezetést és a kongresszusi küldötteket megdöbbentette Gyurcsány Ferenc bejelentése, de azért újra megválasztották az MSZP elnökének a posztjáról lemondott kormányfőt.
Másnap, 2009. március 22-én fórum indult az MSZP honlapján Gyurcsány Ferenc további politikai sorsáról. Az egyik bejegyzés szerint "hiába mondott le Gyurcsány Ferenc, mert ahhoz, hogy a párt eredményes legyen a 2010-es választáson, megyei szintig az összes vezetőt le kellene váltani."
Az InfoRádióban megszólaló politikai elemzők közül Ágh Attila úgy vélekedett, hogy Gyurcsány Ferenc sokkolni akarta a társadalmat, de nem csak a bizalmatlansági indítvánnyal, hanem azzal is, hogy jelezte: nagyon hosszú válságra kell számítani.
Voltak viszont, akik csak taktikának, sőt blöffnek tartották a konstruktív bizalmatlansági indítványt. Közéjük tartozott a Nézőpont Intézet elemzője, Mráz Ágoston Sámuel, aki 2009. március 22-én az InfoRádióban azt mondta, hogy a kormányfő talán csak a pártján belüli ellenzéknek akarta bizonyítani, hogy pótolhatatlan.
Két alkotmányjogász szerint is ellentétes volt az alaptörvény szellemével az, hogy a miniszterelnök saját maga ellen kezdeményezett konstruktív bizalmatlansági indítványt. Lövétei István az InfoRádióban azt mondta: a távozás normális módja a lemondás lett volna. Így vélekedett a távirati iroda által megkérdezett Gulyás Gergely is.
A piac még a szakértőknél is gyorsabban reagált Gyurcsány Ferenc bejelentésére. Hogy miként, azt Madár István, a portfolio.hu elemzője vázolta fel egy éve az InfoRádióban: átmeneti forintgyengülés utána bizakodás és enyhe növekedés.
A piac reakciójától tartott a Fidesz is, ezért nem kezdett tárgyalást az új kormányról és annak vezetőjéről, hanem kezdeményezte a parlament feloszlatását, és azt, hogy az előrehozott voksolást 2009. június 7-én, az európai parlamenti választással egy időben tartsák meg. Erről először Navracsics Tibor frakcióvezető, majd Szijjártó Péter szóvivő beszélt 2009. március 22-én, mondván: egy bukott párt és miniszterelnök helyett "az embereknek" kell dönteniük az új kormányról.
Bokros Lajos, az MDF európai parlamenti listavezető-jelöltje egy éve azt jelezte, hogy támogatják az Országgyűlés feloszlatását, és ha ehhez ismét nem lesz meg a többség, egyeztetést kezdeményeznek az ellenzéki pártokkal egy közös miniszterelnök-jelöltől.
Fodor Gábor, aki akkor még az SZDSZ elnöke volt, helyeselte Gyurcsány Ferenc lemondását, és a Magyar Televízió azóta már megszűnt Nap-Kelte című műsorában kijelentette, hogy pártja nem törekszik koalícióra, de "kívülről" támogatni fogja a reformokat.
Az MSZP elnöksége azonban ekkor még nem látott ennyire előre. A kongresszus után minden nap ülésezett: eldöntötte, hogy április 6-án nyújtja be a konstruktív bizalmatlansági indítványt, amelyről április 14-én dönthet az Országgyűlés. Ez még könnyen ment, de utána megpróbáltak miniszterelnök-jelöltet találni, ami az elmúlt 20 év leglátványosabb közéleti tragikomédiájává fajult.
Kiss Péter kancelláriaminiszter, az MSZP alelnöke már 2009. március 22-én elmondta, hogy nem pártpolitikust keresnek. A sajtóban még aznap felbukkant Bajnai Gordon, Békesi László, Bokros Lajos, Gráf József, Kiss Péter, Surányi György és Simor András neve.
Gyurcsány Ferenc lemondásáról tudósítva azonban még a brit és az amerikai sajtó is kiemelte, hogy a kormányfő nem nevezte meg az utódját, tehát lehet, hogy csak a pártját zsarolja, és a hivatalában marad. Gyurcsány Ferenc ezt még aznap cáfolta a Magyar Távirati Irodának. Nyilatkozott a Reutersnek is: azt mondta, hogy a gazdasági visszaesés a vártnál is nagyobb lehet. Egy éve, 2009. március 22-én este pedig a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorában vendégeskedett Gyurcsány Ferenc, aki akkor még azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy az új kormány tagjai között jobboldaliak is lesznek.