Országszerte megemlékezéseket tartottak a március 15-ei nemzeti ünnepen. A fővárosban minden rendezvény, így a politikai pártok nagygyűlései is rendkívüli esemény nélkül értek véget. Budapesten az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 162. évfordulójának tiszteletére rendezett állami ünnepségsorozat délelőtt a Parlament előtt kezdődött, ahol felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját, majd a közjogi méltóságok megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát. Délután adták át az állami kitüntetéseket, így az új Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Az idén Kornai János közgazdász kapta a legmagasabb állami kitüntetést, a köztársasági érdemrend nagykeresztjét. Sólyom László államfő beszédében a kulturális magyar nemzeti egység ápolásának fontosságát hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: akkor marad fenn a magyar nemzet, ha mindenki elismeri azt a gazdag örökséget, amelynek sok részét az itt élő nemzetekkel, nemzetiségekkel hozott létre a magyar nép. Az ünnepségen 19 művész Kossuth-díjat, 20 tudós Széchenyi-díjat kapott, és 21 ismert személyiség vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend különböző fokozatait. A Parlamentben adták át a Márciusi Ifjak Díjakat is. Bajnai Gordon miniszterelnök az ünnepségen azt mondta: új kiegyezésre és talán új reformkorra van szüksége Magyarországnak. A kormányfő külön üzenetben köszöntötte a határon túli magyarokat. Ebben a nemzeti ünnep fontos részének nevezte az összetartozás kifejezését a külhoni magyarokkal.
Le kell zárni egy korszakot, és új irányt kell nyitni Magyarország számára - mondta ünnepi beszédében a Fidesz elnöke. Orbán Viktor pártja kampánynyitó nagygyűlésén úgy fogalmazott: április 11-én, az országgyűlési választások első fordulóján a XXI. századi magyarok végbevihetik a maguk forradalmát. A volt miniszterelnök hangsúlyozta: csakúgy, mint 1848-ban, most is le kell zárni egy korszakot, és véget vetni annak a szégyentelen politikának, amely elvette a nemzet önbecsülését, romba döntötte a gazdaságot, az egészségügyet, a rendet és a közbiztonságot. Megismételte, hogy a következő kabinetnek a nemzeti ügyek kormányának kell lennie, és azt kérte: senki ne ossza meg a szavazatait.
Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint a baloldalnak nincs miért szégyenkeznie, mert szavakban és tettekben is bizonyította hazaszeretetét. Mesterházy Attila, a szocialisták ünnepi nagygyűlésén, Budapesten azt mondta: céljuk, hogy fejet hajtsanak március 15-e emléke előtt, és hogy visszavegyék az ünneplés, az utcai megemlékezés és a nemzeti büszkeség jogát. A politikus szerint Magyarországon a szabadság és a szolidaritás utolsó bástyája a Magyar Szocialista Párt, ezért azt kérte a nem baloldali demokratáktól, hogy támogassák az MSZP-t. Úgy vélte: a szocialisták sem hibátlanok, az egyik legnagyobb tévedésük az volt, hogy későn néztek szembe a korrupcióval.
Választási győzelemre készül a Jobbik az áprilisi választásokon - mondta Vona Gábor, a párt miniszterelnök-jelöltje a mozgalom március 15-ei budapesti nagygyűlésén. Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője kitért a többi között a politikusok elszámoltatására, egy úgynevezett magyar bank létrehozására, illetve a terrorcselekmény előkészületével gyanúsított Budaházy György és társai szabadon bocsátására is. Korábban a budapesti Jókai téren Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök-jelöltje felelős, áldozatkész értelmiségieknek nevezte a márciusi ifjakat. Hangsúlyozta: ma Magyarországnak újra reformokra van szüksége. A Lehet Más a Politika Budapesten 12 fa elültetésével és a párt 12 pontjának ismertetésével emlékezett az 1848-as forradalomra és szabadságharcra.
Az 1989-es jogállami forradalom és a köztársaság megvédését nevezte az idei március 15-e legfőbb üzenetének a főpolgármester. Demszky Gábor a budapesti Március 15-e téren, a Petőfi-szobornál rendezett fővárosi ünnepségen a Jobbik előretörésének veszélyére figyelmeztetett; beszédét folyamatosan bekiabálásokkal és fütyüléssel zavarta meg néhány száz tüntető. Budapesten a március 15-ei központi megemlékezéseken a kormányszóvivői iroda szerint több mint 25 ezren vettek részt. A Lánchídon rendezett Széchenyi korzó volt a legsikeresebb; a programokat több mint húszezren keresték fel.
Megemlékezéseket tartottak március 15-e alkalmából a határon túli magyar területeken is. A romániai Kézdivásárhelyen például rendkívüli esemény övezte az ünnepséget, hiszen kiállították Gábor Áron 1848-as szabadságharcos rézágyúját, amelynek egyedüli megmaradt példánya negyven év után került ismét Székelyföldre. A román államfő ünnepi üzenetben üdvözölte a magyarokat. Traian Basescu ebben úgy fogalmazott: a romániai magyaroknak magyarságukra és román állampolgárságukra egyformán büszkének kell lenniük. Szlovákia-szerte szintén ezrek vettek részt az ünnepi rendezvényeken. Pozsonyban hagyományosan a Medikus-kertben gyűltek össze a magyarok, ahol megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát. Itt szlovák értelmiségiek egy csoportja is virágokat helyezett el március 15-e alkalmából. Kárpátalján is több megemlékezés volt, a szerbiai Vajdaságban pedig vasárnap tartották a központi ünnepséget Szabadkán, amelyen Sólyom László köztársasági elnök is részt vett. Barack Obama amerikai elnök nyilatkozatban köszöntötte az 1848-as magyar forradalom 162. évfordulójának ünneplőit.