Kósa Lajos, a párt alelnöke hétfőn a párt fővárosi március 15-i megemlékezésén, kampánynyitó nagygyűlésén azt mondta, hogy nincs más választás: szabadság, és nem erőszak, nem ribillió.
A politikus kiemelte, a szabadság a jog uralma, ha jog van Magyarországon, szabadság is van, és nincsenek bűnözők. A jog utoléri a bűnözőket, hiába kapaszkodnak mentelmi jogokért, kiváltságokért, senki nem menekülhet el a törvények elől egy szabad országban - mondta Kósa Lajos, akinek szavait taps fogadta.
Kiemelte: 1848 törvényes forradalom volt, nem az erőszakot hirdették, hanem a szabadságot, a rendet, és a törvényességet.
Mint mondta: akkor a nemzet legjobbjai kiálltak a szabadságunkért, kiálltak a rendért, nem törni, zúzni akartak, nem indulatból dolgozni, hiszen "tudjuk, az indulat, a szélsőséges indulatok nem tudnak építeni". Ezt a közelmúltból is tudhatjuk - folytatta. Példaként említette a televízió székházának 2006-os ostromát, úgy fogalmazott: az egyik szélsőség elkótyavetyéli, a másik felgyújtja, építeni egyik sem építi. Építeni csak törvényes rend alapján lehet - mondta.
A Fidesz alelnöke az 1848. áprilisi törvényekre utalva felidézte: azokat április 11-én hirdették ki. Április 11-e az a nap, amikor a rendre, a szabadságra, a törvényekre támaszkodó magyar politikai közösség kivívta a polgári demokráciát Magyarországnak.
Április 11-e a mi napunk, ezt a napot soha nem lehetett kitörölni a magyar alkotmányosságból - mutatott rá Kósa Lajos. Április 11-én győztünk, mindannyian mi magyarok, s április 11-én ezért győznünk kell - tette hozzá a fideszes politikus utalva az országgyűlési választások első fordulójára.
Az áprilisi törvények az utolsó magyar rendi országgyűlésen (1847-1848) elfogadott és V. Ferdinánd által április 11-én szentesített törvénycsomag, amely 31 cikkből állt. A törvénycsomag jórészt a pesti forradalom 12 pontjának törvénybe foglalása volt, és ezzel új közjogi helyzetet teremtett a Habsburg Birodalomban, egyben biztosította a magyar országrész polgári demokratikus fejlődését; lényegében Magyarországot rendi államból parlamentáris állammá alakította.