A rendről és közbiztonságról szóló fejezetet Lázár János, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke dolgozta ki, "Itt az idő, hogy újra rend legyen az országban!" címmel.

A programpontok első helyén emeli ki az elszámoltatás fontosságát, szerinte ugyanis a rend megteremtéséhez mindenekelőtt fel kell tárni az igazságot az elmúlt évek kormányzati visszaéléseivel kapcsolatban. "Nemzeti ügynek tekintjük, hogy a kormány számoljon el az adófizetők rábízott forintjaival, számoljon el az Európai Unióból érkező támogatásokkal, számoljon el az állami gazdasági társaságok működésével és pénzügyi támogatásaival" - írja.

A Fidesz alapelvének tekinti a törvény előtti egyenlőséget, a párt számára ugyanis - mint írja - nemzeti ügy az is, hogy a politikusok, választott tisztségviselők az emberek védelmét, az ország szolgálatát tartsák legfontosabbnak, és "ne a mentelmi jog és a törvény feletti kiváltságok legyenek a közéleti szerepvállalás mozgatórugói".

Lázár János kijelenti: a választások utáni első lépések egyikeként szigorítani fogják a büntető törvénykönyvet (Btk.). Véleménye szerint sokkal több esetben kell alkalmazni a tényleges életfogytiglanig tartó börtönbüntetés intézményét, mint jelenleg. Különös gonddal kell védeni a gyermekeket és az időskorúakat, s Magyarország nem tűrheti el azt sem, hogy rendőrökre vagy pedagógusokra következmények nélkül lehessen támadni. A több országban már bevezetett "három csapás" törvény maga lesz a visszatartó erő - fejti ki.

Külön szól arról, hogy az állam kizárólagos joga és lehetősége a rend helyreállítására. "Az erős Magyarországnak nincs szüksége gárdákra, mert képes mindenki számára rendet, védelmet és biztonságot garantálni."

A politikus egy új rendőrség megszületéséről is ír, hiszen - hangsúlyozza - az adófizetők a magyar rendőrséget azért tartják fent, hogy szolgálja őket, nem pedig azért, hogy uralkodjon felettük. "Szakítani fogunk az elmúlt évek gyakorlatával, amelyben a rendőr az állami uralom jelképe és annak végrehajtója" - mutat rá.

Lázár János úgy látja, a választások után azonnal növelni kell a rendőrség létszámát. Az országnak legalább 3500 új rendőrre van szüksége. Az új parlamentben a rendőrökre vonatkozó új törvények meghozatalának elsőbbsége kell legyen. "Mi jó fizetséget fogunk adni a munkájukért" - teszi hozzá.

Az "állandó, erős rendőri jelenlét minden magyar településen" jelszó alatt kifejti: a rendőröknek minden magyar településen ott kell lenniük. "Szakítani fogunk azzal a gyakorlattal, amely rendőrök ezreit tartja íróasztalok mellett, miközben az utcákról hiányoznak azok, akik képesek lennének a hétköznapok rendjét garantálni" - ígéri.

Az alapelveik közé sorolja a mindenkinek kijáró védelmet, azt, hogy a törvény az áldozatokat védje, ne az elkövetőket, valamint a gyors bírósági eljárásokat is.Navracsics Tibor arról írt, hogy a Fidesz által kínált válasz a joguralomra, a kiszámíthatóságra, az elszámoltathatóságra, a felelősségre, az írott jogszabályok és az íratlan erkölcsi parancsok mindenkori tiszteletben tartására, a felelősségteljes politizálásra és az emberek iránt érzett felelősségtudatra épül.

Az első lépés, amely kivezet abból a válságból, amelybe a szocialisták sodorták Magyarországot, hogy megteremtik a széles társadalmi támogatottságon nyugvó demokratikus politizálás feltételeit. Ez olyan kormányzást jelent, amely nem alattvalónak tekinti az állampolgárokat, hanem példaként szolgál az emberek mindennapi életviteléhez, amely minőségében más, mint amit az elmúlt években tapasztalni lehetett - mutatott rá.

Újjá kell építeni a joguralomba vetett hitet, rendet, biztonságot kell teremteni. Vissza kell állítani a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalmat: azonnal véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az igazságszolgáltatást politikai támadások kereszttüzébe állítják, illetve, hogy a kormány közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát akadályozza saját hatalmi ambícióitól vezérelve.

Mint kifejtette: Magyarországon a demokráciába, a jogállamba és az alkotmányosságba vetett bizalom forog kockán, és az elmúlt nyolc évben kormányzó baloldal minden cselekedete rontotta az újrakezdés esélyeit. Magyarországon 2010-re nem pusztán a baloldal, és nemcsak az MSZP gyengült meg, hanem a demokrácia vált gyanússá az emberek szemében - írta.

Hozzátette: a közrend megingása, az intézmények kiüresedése, a normák semmibevétele, a joguralom ellehetetlenülése, valamint a mindent átszövő politikai és gazdasági korrupció napjainkra az egész demokratikus átmenet célját és értelmét kérdőjelezi meg. Magát az államot sem övezi erkölcsi megbecsülés, mert maga sem viselkedik erkölcsös módon.

Az őszödi beszédre utalva kifejtette: a kormánnyal szemben szűnni nem akaró bizalmatlanság valódi oka mindvégig változatlan maradt: a baloldal soha nem tudott elszámolni a választóknak azzal a hazugsággal, amelynek árán 2006-ban meg tudta tartani a parlamenti többséget. Miután a hazugság lelepleződött, az MSZP és kormányfője ahelyett, hogy szembenézett volna a választókkal és bocsánatot kért volna, kérkedni kezdett szégyenletes tetteivel - fogalmazott Navracsics Tibor.

Kitért arra is, hogy a hatalomgyakorlók olyan cselekedetekre szánták el magukat, amilyenekre a rendszerváltás óta nem volt példa: 2006 őszén diktatúrákat idéző brutalitással oszlattak fel egy békés megemlékezést, majd mindent megtettek annak érdekében, hogy akadályozzák a független igazságszolgáltatás munkáját.