A Transparency International Magyarország a korrupcióellenes törvénycsomag előkészítését és vitáját a kezdetektől figyelemmel kísérte, véleményezte és az átláthatósági megállapodásokra, valamint a közérdekű bejelentők védelmére vonatkozó szabályok bevezetésére maga tett javaslatot - olvasható a szervezet közleményében.
A törvénycsomag másik eleme, az 2010. április 1-én hatályba lépő a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény, mely a közérdekvédelmi bejelentésekkel kapcsolatos eljárást és a bejelentők jogi védelmét, anyagi támogatását biztosítja. Ez a törvény szinte teljes egészében a végül létre nem jövő Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalra (KKH) támaszkodott volna, ám sajnos, egyelőre nem látszik, hogy mely szerv, pontosan milyen keretek között fogja ezeket a feladatokat ellátni.
A TI Magyarország a bejelentők védelmét kiemelkedően fontos korrupcióellenes eszköznek tartja és bízik abban, hogy annak stabil jogi és gyakorlati hátterét a törvény hatályba lépéséig a jogalkotó megteremti.
A Transparency International szerint a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal felállítása alapvetően elhibázott lett volna, mivel az nem oldja meg a jelenlegi szervezeti átfedéseket, nem növeli a korrupcióellenes intézmények hatékonyságát. A korrupció ellen rendszerszerűen kell küzdeni, és nem újabb adminisztratív eszközökkel. A már meglévő intézmények gyakorlatát lenne szükséges megvizsgálni és működési zavaraikat orvosolni.
Az úgynevezett "átláthatósági megállapodás", azaz a közbeszerzésekben résztvevő kiírók és pályázók közös megállapodásának és a közbeszerzés monitorozásának módszerét névleg szintén törvénybe iktatták, ám jelenlegi formájában a Transparency azt nem támogatja. Civil ellenőrzési eszköz helyett egy újabb állami kontrollintézmény sejlik a jogszabályból, ami további korrupciós kockázatot jelenthet.