További bizalom a görög válságkezelésben; kétoldalú tagállami hitelek; IMF segítség; kizárás az eurozónából - egyik forgatókönyvet sem lehetett kizárni az uniós állam- és kormányfők csütörtöki találkozója előtt. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács nemrégiben kinevezett állandó elnöke viszont a csúcs előtt bejelentette: az euróval fizető országok kisegítik Görögországot.
Herman Van Rompuy elmondta: felszólítjuk a görög kormányt, hogy haladéktalanul hajtsa végre azokat az intézkedéseket, amiket már bejelentett, annak érdekében, hogy még idén 4 százalékkal csökkentse az államháztartási hiányát. Arra kérjük az unió pénzügyminisztereit, hogy a jövő heti ülésükön fogadjanak el ajánlásokat, és szabjanak feltételeket a görög segítségnek.
Értesülések szerint néhány eurozóna-tagország hitelt ad Görögországnak, cserébe viszont szigorú garanciákat kér arra, hogy Athén végrehajtja a bejelentett válságkezelő intézkedéseket. Görögország annak idején úgy lett tagja az Európai Uniónak, később pedig az eurozónának, hogy trükkökkel, és valótlan információkkal kozmetikázta a gazdasági adatait.
Súlyosbította a helyzetet, hogy a többi euróval fizető tagállam évekig elnézte a görög stikliket annak érdekében, hogy minél gyorsabban bővüljön az eurozóna. A válság, valamint a tavaly őszi kormányváltás viszont felszínre hozta a problémákat. Fóris György, a BruxInfo elemzője szerint a tagállamoknak sok mindent kellett mérlegelniük.
Fóris György az InfoRádió kérdésére elmondta: az euró bevezetésekor alapszerződésbe rögzítették, hogy ha valamely tagország felelőtlen gazdaságpolitikát folytat, akkor nem számíthat arra, hogy a többiek a veszteségeit kivásárolják. Ezzel akartak kényszeríteni, hogy nem számítsanak arra, hogy például a németek majd úgyis kisegítik. Amiért nem olyan egyszerű végrehajtani a leírtakat, mert mára olyan mértékben összenőttek a gazdaságok, hogy nagyon nehéz egy mechanikus mozdulattal leválasztani a görög gazdaságot a sok összefonódás miatt.
A tagállamok attól féltek, hogy ha Görögország bedől, magával ránthatja a szintén gyengélkedő Spanyolországot, Portugáliát és Írországot. Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense szerint viszont egyre több országban és nemzetközi szervezetben vetődik fel: nem lenne-e érdemesebb hagyni bedőlni egy-egy országot?
Pogátsa Zoltán arról beszélt, hogy el kell jönnie annak a pontnak, ahol valahol a piaci szereplőknek maguknak kell megérezniük a saját bőrükön, hogy ez így nem mehet tovább. Ha nem hagyjuk bebukni néha a piaci szereplőket, akkor nem mást teszünk, mint átörökítjük a következő generációkra a mostani adósságokat.
Kérdés, hogy az Európai Unió nem bukna-e többet Görögország bedőlésével, mint amennyit a tanulságokkal nyerhet. Pogátsa Zoltán szerint vannak pró és kontra érvek is, de előbb-utóbb megálljt kell parancsolni a felelőtlen gazdálkodásnak. Az EU döntés arra utal, hogy ez nem most lesz.