A magyar társadalom értékszerkezete inkább a hozzánk közel fekvő ortodox országokéhoz hasonlít, mint az európai kultúra magjához - mondta az InfoRádiónak a TÁRKI igazgatója. Tóth István György hozzátette: a magyarok ráadásul nem bíznak sem egymásban, sem a közintézményekben.
Ugyancsak jellemző a magyarokra, hogy felemásan gondolkodnak a normakövetésről: míg az egyes emberek a kisebb-nagyobb bűnöket elítélik, azt gondolják, hogy a többség megszegi a legfontosabb szabályokat - magyarázta.
A magyarok az igazságosságról is negatívan gondolkodnak: miközben Magyarországon az egyenlőtlenségek nem extrém mértékűek, az emberek meg vannak győződve arról, hogy mégis azok. Borúlátóak a társadalmi előrelépés lehetőségeit tekintve is: 80 százalékuk úgy gondolja, hogy csak a szabályok megszegésével lehet előbbre lépni.
Az államtól nagyon sokat vár a magyar társadalom, sokszor olyasmit is, amit az nem képes teljesíteni - magyarázta a TÁRKI igazgatója. Megjegyezte: ennek oka részben az intézményrendszer felépítésében, a kulturális beállítottságban, valamint a status quóban keresendő, hiszen nagyon sokan élnek az államból.
Tóth István György szerint a többi problémát mind a bizalomhiányból lehet levezetni: a magyarok emiatt nem hiszik el, hogy tisztességes úton is lehet érvényesülni. Mindez ahhoz vezet, hogy az emberek igyekeznek minden érdeküket rövid távon érvényesíteni, a megoldásokat pedig valamilyen kollektív entitástól, leginkább az államtól várni.
Hanganyag: Farkas Dávid