A kormányfő úgy látja, hogy a köztársaság demokratikus intézményei kiépültek és erősek, tehát esetükben a stabilitást kell biztosítani. A demokratikus viselkedés normáit illetően viszont változást sürgetett.
Bajnai Gordon kiemelte az Alkotmánybíróság, az Országgyűlés, a Magyar Nemzeti Bank, a bíróság és a Költségvetési Tanács függetlenségének fontosságát, illetve ez utóbbi kapcsán szorgalmazta, hogy a tanács "árazza be" a kampányban ígérgető pártok programját, ahogyan azt a hasonló, holland szervezet is teszi.
A magatartás-változás szükségességének témáját részletezve - forrás megnevezése nélkül - idézett egy felmérést, amely szerint a magyarok általában bezárkózóak, bizalmatlanok, passzívak, paternalisták, és nem hajlanak az öngondoskodásra. Problémának látja, hogy a "részérdekek felzabálják a közjót". Ez ellen az állam megerősítését és a politikusok példamutatását javasolja.
Közös nemzeti sikernek nevezte viszont a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozást; új célként említette az euró bevezetését.
A tavaszi országgyűlési választás kapcsán közölte, hogy a kampány, sajnos, nem a programok vitája, hanem "a választók szondázása". Pedig hazugságra nem lehet politikát építeni - idézte Bibó Istvánt Bajnai Gordon, aki szerint nagy a választás tétje: az, hogy a következő kormány tud-e jó döntéseket hozni a csupán jól hangzó döntések helyett.
A válságkezelés két fő ellenségének továbbra is a csodavárást és a reményvesztettséget tartja a miniszterelnök, aki szerint a köztársaság barátai többségben vannak és erősek.