A burkának és a nikábnak nincs helye a dán társadalomban, és a kormány elszánt az általuk jelképezett ember- és nőfelfogás elleni harcra" - áll a kormányfő hivatala által kiadott közleményben, amely e ruhadarabok viselésének lehető legteljesebb visszafogását szorgalmazza.
Egy tavaly augusztusban létrehozott kormánybizottság megállapításai alapján a kormány az alkotmányba ütköző teljes betiltás ellen foglalt állást, a burka és a nikáb viselésének korlátozása mellett döntve.
"Az iskoláknak, gimnáziumoknak és más oktatási intézményeknek jogukban áll megkövetelni, hogy az oktatók és a diákok fedetlenül hagyják az arcukat annak érdekében, hogy a kommunikáció nyitott és egyenrangú legyen mind az oktatás, mind a vizsgák során" - áll a közleményben.
Az állami és önkormányzati cégeknek ugyanúgy jogukban áll megkövetelni, hogy az alkalmazottjaik - tanítónők, szociális munkások, pedagógusok, szociális tanácsadónők - "fedetlen arccal" kommunikáljanak az állampolgárokkal.
A közalkalmazottak megkövetelhetik, hogy amikor az aktáját tanulmányozzák, a nő emelje fel a fátylát, hogy "látható legyen a reagálása és felmérhető a hitelessége".
A kormány véleménye szerint a hatóságok és a magáncégek is megkövetelhetik, hogy a nők vegyék le a fátylukat, ha határőrök vagy közlekedési ellenőrök ellenőrizni akarják őket.
A burka tetőtől talpig fedi a testet, és még a szem előtti rést is háló takarja, a nikáb pedig a teljes arcot eltakaró kendő, amelyet a muzulmán nők a földig érő köpenyük fölé húznak a fejükre.
A koppenhágai egyetem által január 18-án közzétett, a kormány egyik munkacsoportjának megrendelésére elvégzett felmérés szerint a burka és a nikáb viselésének komoly befolyása van a nők sorsára, korlátozza az oktatási és elhelyezkedési lehetőségeiket, valamint a szabadságukat, elszigeteli és a férfiaktól való gazdasági függésben tartja őket.