Aránytalanok a magyarországi egyéni választókerületek, ami annyit jelent, hogy nem ugyanannyit ér egy szavazat az ország egyik felén, mint a másikon. Mert míg például a fővárosban akár 80 ezer ember is alkothat egy egyéni választókerületet - azaz őket egyetlen honatya képviseli majd -, addig például Zalában van 40 ezres körzet is.
Ez nem új keletű, teljesen arányos rendszert természetesen nem lehet megrajzolni, hiszen akkor a ritkán lakott országrészekben sokkal nagyobb választókerületeket kellene létrehozni, ami szintén nem lenne életszerű. A helyzet mégis jobbítható lenne, sőt már rég jobbítani is kellett volna ezen az Országgyűlésnek, hiszen az Alkotmánybíróság egy határozatában erre 2007. június 30-ig adott határidőt.
A választásokhoz túl közel már nem ildomos belenyúlni a rendszerbe, azzal ugyanis befolyásolható az eredmény.
A Nézőpont Intézet kutatási igazgatója szerint a helyzet ugyan rendezetlen, mindez azonban nem változtat az előttünk álló választások legitimitásán, de rávilágít arra a helyzetre, hogy Magyarországon egyáltalán nincsenek közjogi viták.
Mráz Ágoston Sámuel hozzátette: a kétharmados támogatást igénylő változtatásokról ugyan született egy-két koncepció - szavai szerint a Medián például egy igen megalapozott javaslatot vázolt - erről azonban nem zajlott érdemi vita, mint ahogy nem megoldott például a kisebbségek parlamenti képviselete vagy a jogalkotási rendszer módosítása sem.
Hanganyag: Németh Zoltán