Az alkotmányjogász úgy látja, a magyar piacosítás előbbre járt, mint a szomszédoknál, ezért előbb jöttek a válságok is, a gazdaság húzóerői pedig mostanra elfáradtak, amit tetéztek a politika és a gazdaság hibái is. A többpártrendszert elfogadtuk ugyan, de nem tudtuk értékén becsülni, a reformokról pedig ma is úgy gondolkodunk, hogy nem segítenek, csak akkor jönnek, ha baj van, és csak rosszat hozhatnak.
Mindehhez hozzájárultak a magunkkal hurcolt történelmi sebek is, aminek eredményeként még mindig nem bízunk saját erőnkben, felülről várjuk a segítséget, a biztonságot, a boldogulást, ám eközben az államot semmire nem becsüljük, megvetjük, és ott csaljuk el az adót, ahol tudjuk. Így aztán a magas adókulcsok ellenére a befizetések nagyon alacsonyak, az adóelkerülés pedig mára olyan mértéket öltött, hogy a társadalom jövedelmi viszonyait is alakítani képes.
Tölgyessy Péter szerint az országban a bizalomhiány mára általánossá vált, a közjóban nem hiszünk, legfeljebb a családunkban, és talán csak a települési érdekeket fogadjuk el sajátjuknak. Nem hiszünk a tanulásban, a munkában, a jogban, a hivatalos intézményekben, az összefogásban sem, és abban sem, hogy magunk uralnánk sorsunkat, a sikert szerintünk egyedül az ügyeskedés, a kíméletlenség hozhatja meg.
A különbségek eközben óriásira, 8-9-szeresére nőttek az alsó és felső fizetések között, orientációs mércék híján pedig ezt a differenciát nem vagyunk képesek elfogadni, a társadalom ezért egyre inkább a szélekre húz. Tovább nehezítette a dolgunkat az óriási fogyasztásközpontúság, ami már a Kádár-korszakban megjelent, és az átmenet után is itt maradt, és aminek nyomán a vállalkozói rétegben ma is sokkal kisebb az aktív tőke aránya a személyes javakéhoz képest, mint Nyugat-Európában. A rossz megtakarítási hányad miatt folyamatosan óriási kölcsönökre szorultunk, a külföldi tőkét tartottuk megváltónak, ám az jórészt csak betanított munkát és alacsony bért hozott. Emiatt sokan nyugdíjba menekültek, és munkahelyek százezreit veszítettük el, úgy, hogy mostanra nagyon kicsi az esély visszakerülni a munka világába.
A megoldás Tölgyessy Péter szerint csak az lehet, ha erőszakos hittérítés nélkül újra megtaláljuk a saját értékvilágunkra alapozódó magyar modellt. Emellett a közhatalom bizalmát vissza kell szerezni, úgy, hogy a köz szereplőinek is példát kell mutatniuk. Így biztosan nem mehet tovább, de minden választás a reményt is adja - zárta Tölgyessy Péter.