A Magyar Nemzet arról ír, hogy jóval több ügyben folyik jelenleg nyomozás, mint ami a sajtóban megjelent. Ezt Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke nyilatkozta a lapnak. Azt mondta, a mostani eljárásokban számos korábbi jelentésüket felhasználják a hatóságok. Úgy látja, 12 éves elnöklése alatt a legtöbb "nehezményezést" a költségvetésről készült véleményeikért és túlságosan borúlátónak tartott előrejelzéseikért kapták, de "üzenetek jöttek" azokkal a privatizációs ügyletekkel kapcsolatban is, amelyeknél az ÁSZ jogsértéseket tárt fel.
A Népszabadság azt írja, hogy egyre fogy a potenciális magyar hallgató, pár éven belül elkerülhetetlenné válik néhány felsőoktatási intézmény bezárása, a vesztesek jó eséllyel a kisebb, vidéki főiskolák lesznek. Egy most megjelent tanulmány szerint a külföldi hallgatók jelenthetik a kitörési pontot, hiszen minden 10 külföldi hallgatóval két közvetlen munkahely jön létre, emellett a diákok jelentős összegeket költenek lakhatásra, étkezésre, szórakozásra.
A lap emlékeztet arra, hogy a fizetős külföldi hallgatók Magyarországra csábításával régóta próbálkozik a magyar felsőoktatás, létszámuk azonban alig-alig emelkedett az utóbbi években.
A Magyar Nemzet azt írja, lövész alapkiképzést kapott, és sorkatonaként szolgált 1989-ben K. Árpád, a romagyilkosságok elsőrendű gyanúsítottja, aki tagadja, hogy rasszista nézeteket vallana. A lap interjút akart készíteni a gyanúsítottal, de ezt a hatóság a nyomozás érdekei miatt nem engedélyezte. Ügyészségi engedély hiányában K. Árpád ügyvédjén keresztül üzent a Magyar Nemzet olvasóinak. Az üzenetben K. Árpád leszögezte: nem kulcsfigurája a romagyilkosságoknak, nem vett részt az emberölések megtervezésében és végrehajtásában sem. Szerinte "semmilyen arra vonatkozó tény, adat, bizonyíték vagy tanúvallomás nem merült fel a nyomozás alatt, ami a személyét az "ölési cselekményekhez" kötné.
A Napi Gazdaság arról ír, hogy a magyarországi autóeladások sosem látott mértékben csökkentek 2009-ben, és a szakmai szervezetek 2010-ben sem számítanak jelentős javulásra. Az év egészében mintegy 60 ezer személygépkocsi mellett nagyjából tízezer kishaszonjárművet helyeztek forgalomba. A csaknem kétezer használtautó-kereskedésből mindössze 50-60 volt kénytelen lehúzni a rolót, szemben az újautó-piacon megszűnt több száz üzlettel.
A Világgazdaság azt írja, mivel nem készültek el a részletes szabályok, csak az év közepén léphet hatályba a generikus gyógyszerekre nemzetközi referenciaárat bevezető intézkedés, amelytől árcsökkenést remél a tb. Ezzel együtt is volt változás: január elsejétől 338 orvosság ára és 417 készítmény térítési díja átlagosan 1,9 százalékkal nőtt. Tavaly az előzetes számítások szerint 14-15 milliárd forintos megtakarítás volt a gyógyszerkasszában.
A portfolio.hu szerint a következő hónapok, talán évek is a fejlett államok eladósodásáról szólnak majd. A válság eltérően érintette az egyes országokat, de még talán ennél is nagyobbak a különbségek a gazdaságpolitikai válaszreakciókban. Az ír és a brit költségvetés egészen katasztrofális képet mutat, de nem sokkal jobb a helyzet a spanyoloknál és a görögöknél sem. Persze az egyensúly felborulása lehet ideiglenes jelenség is, például azért, mert a gazdasági recesszió a GDP-arányos mutatókat felfelé tornászta, vagy mert a kiadásnövekedés egy része átmeneti jellegű. Az internetes portál egy egyszerű szemléltető eszközzel mutatja be, hogy miként is állnak az uniós tagállamok, köztük Magyarország.
Hanganyag: Litauszky Balázs