Egyebek mellett az oktatás finanszírozásáról, az integrációs, valamint az Új Tudás program eredményeiről, az iskolai politizálásról, illetve a pedagóguspálya presztízséről kérdezték Hiller István oktatási és kulturális minisztert az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságában a szokásos év végi meghallgatáson.

A miniszteri beszámolóval együtt három és fél órás párbeszéd során Hiller István megjegyezte: "az elmúlt évben ugyanazon az úton jártunk, mint a korábbiakban, azon az úton, amelyet szakmailag a legmegfelelőbbnek és a leghelyesebbnek láttunk". A program különösen nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a diákoknak meglegyenek a legfontosabb alapismereteik, az esélykülönbségek csökkenjenek, a tehetségeket megfelelően felkarolják és az oktatási infrastruktúrát fejlesszék.

A tárca vezetője rámutatott: eddig ebben a tanévben 59 közoktatási intézményt újítottak fel, ami 11 milliárd forintba került. További 263 közoktatási intézmény projekttámogatási szerződését kötötték meg, ezek a kivitelezésre várnak 71 milliárd forintos lekötéssel. A Nemzeti Vagyonfejlesztési Ügynökség összesen 365 közoktatási intézményben történő beruházásról döntött, összesen 104 milliárd 49 millió forint értékben.

Hiller István közlése szerint ez azt jelenti, hogy ebben a tanévben hozzávetőleg 100 közoktatási intézményt újítanak fel vagy adnak át mintegy "28 milliárd forintos összeget beépítve a magyar oktatásügybe" uniós forrásokból. Összehasonlításul elmondta, hogy a korábbi tanévekben iskola-felújításokra 5-7 milliárdot tudtak fordítani. Mindez kiterjed az óvodahálózatra is, 186 intézmény nyert el összesen 9,2 milliárd forintot - tette hozzá.

Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter, a bizottság fideszes tagja a finanszírozáshoz kapcsolódóan felvetette: nem kevés az a mintegy 1200 milliárd forintnyi összeg, amit Magyarország oktatásra költ egy évben, de ha ezt nem a legfontosabb problémák kezelésére költik, akkor ez a pénz elveszik.

Az ellenzéki politikus túl soknak találta azt a mintegy 160 jogszabályváltozást, ami az oktatást érinti, az intézményvezetők pedig szerinte már feladták, hogy naprakészek legyenek ezen a téren. "Ilyen értelemben elszakadt a tárca politikája a valóságos gondoktól" - hangoztatta.

Csak "szép szavaknak" nevezte azt, ahogy véleménye szerint a tárca az esélyegyenlőséghez viszonyul, ugyanakkor viszont az ellenkezőjét cselekedte. Az intézményfenntartó önkormányzatok közben eladósodnak, hiteleket vesznek fel, kötvényt bocsátanak ki, ezzel pedig növelik a különbséget az ország egyes régiói között az oktatás színvonalában, hiszen egy szegényebb önkormányzat nem tud olyan szintű oktatást produkáltatni intézményeiben, mint egy jobb módú - vélekedett.

A szaktárca vezetője erre azt válaszolta, hogy amit az Új Tudás programban megfogalmaztak, azzal ő "euróra és centre pontosan" elszámol majd. Elmondja a 2010-es országgyűlési választások kampányában azt is, hogy mekkora plusz összeget hoztak a magyar oktatásügynek európai uniós forrásokból - fűzte hozzá.

Hiller István megfontolásra ajánlotta, hogy vessék össze: mekkora összeggel csökkent az ország költségvetésében az oktatásra szánt pénz a megszorítások miatt, és ennek ellenére az uniós pénzeknek köszönhetően nem csökkent, hanem összességében nőtt az oktatási büdzsé.

A miniszter az állam oktatásban vállalt szerepére vonatkozóan úgy reagált: az ország kormánya inspirálja, hogy legyen gyermekesély-egyenlőségi oktatási kerekasztal, ami fokozottabb állami szerepvállalást jelent, ahogyan az is, hogy ennek alapján dolgoznak ki oktatási programot. Azt is ugyanebbe a körbe tartozónak mondta, hogy a kormány oktatási programját törvényben, rendeletekben, jogszabályokban dolgozzák ki.

Révész Máriusz fideszes képviselő arról érdeklődött, hogy a tanárok fizetése reálértéken miért csökken folyamatosan, csakúgy, mint a tanulók után járó normatíva is. Ez értékelése szerint nem a fokozott állami szerepvállalást jelenti.

Az integráció kérdését felvetve kiemelte: ez ellentmondásos eredményeket hozott, sokszor nem lehet erőltetni a hátrányos helyzetű tanulók magasabb tanulmányi színvonalú közösségbe való illeszkedését, mert sorozatos rossz eredményeik csak frusztrálják őket, sikerélményeik pedig egyáltalán nem lesznek.

Hiller István válaszában a Magyar Tudományos Akadémia és a Közép-Európai Egyetem közös felmérésének eredményére utalt, amelynek keretében 30 integrációs és 30 hagyományos intézményt vizsgáltak. Ez kimutatta, hogy javul a romatanulók iskolai eredménye és javul a hátrányos helyzetű diákok önértékelése az integrációs iskolákban, és a jó tanulók tanulmányi átlaga nem romlott azáltal, hogy gyengébb képességűekkel is együtt tanultak. Meglátása szerint az integráció folyamata eredményes, "ez az az út, ami megfelelő".

Tatai-Tóth András szocialista képviselő kérdésére a tárca vezetője annak adott hangot, hogy amikor a politika bemegy az iskola falai közé, a pedagógus társadalom szavazatát akarja megszerezni vagy legalább befolyásolni. Mivel ez a társadalmi réteg "egységes életvitelt él", a szavazatát is együtt könnyebb megszerezni. Ezzel együtt nem szabad engedni, hogy a pártpolitika a munkahelyekre, így az iskolákba bejusson, mert ez nem vezet eredményre, és "a demokráciát sem szolgálja" - hangsúlyozta.

Az oktatási és kulturális miniszter a kétszintű érettségi rendszert sikeresnek ítélte, amin azonban kisebb változtatásokat kell végrehajtani. Ilyen az, hogy 160-ról 200-ra emelik a minimális pontszámot, amivel be lehet jutni a felsőoktatásba, terveik szerint 2012-ben pedig tovább emelik az alsó ponthatárt 240-re. Célul tűzték ki azt is, hogy ekkortól a felveendő hallgatói összlétszám felénél követeljék meg legalább egy emelt szintű érettségi vizsga letételét. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a diploma a munkaerőpiacon valóban érték legyen.