Az ügyészség által a civilszervezet feloszlatása érdekében két éve indított polgári per felülvizsgálati eljárásában az LB elutasította a gárda ügyvédjének kérelmét, és helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla júliusban kihirdetett jogerős határozatát.
Az ügyészség azért indított pert, mert álláspontja szerint a Magyar Gárda alkotmányellenes, rasszista mézetek terjesztéséhez nyújtott intézményes kereteket.
Az elsőfokú bíróság az egyesület feloszlatását rendelte, el, melyet a másodfokon eljáró tábla jogerős ítéletében kiegészített azzal, hogy az egyesülettől elválaszthatatlan a mozgalom, amely ezért szintén fel kell oszlatni.
Az LB a tábla jogerős döntésével egyezően kifejtette azt is, hogy a Magyar Gárda mozgalom nyilvánvalóan az egyesület része. Ezt támasztja alá az egyesületnek, illetve képviselőinek több korábbi nyilatkozata, melyben arról beszéltek, hogy a mozgalom és az egyesület "egy család", az egyesület a "mozgalom szellemi iránytűje", továbbá, hogy az egyesület hozta létre, támogatta és szervezte a mozgalmat, így pedig azonos megítélés alá esnek, és a mozgalom a feloszlatásban is osztja az egyesület sorsát.
A határozathozatalt követően az LB épületében újságíróknak Gaudi-Nagy Tamás ügyéd és Vona Gábor, a Jobbik elnöke, illetve a Magyar Gárda képviselője egyaránt azt mondta, hogy a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordulnak a magyar bíróságok döntései miatt.
Gaudi-Nagy Tamás szerint a "magyar jogtörténet szomorú fejezete", hogy az alkotmányos talajon álló, erőszakmentes, jó célokért, például "a cigány-magyar együttélés", vagy a rossz közbiztonság miatt kiszolgáltatott emberek érdekében fellépő Magyar Gárdát törvényen kívül helyezik a magyar bíróságok.
Az ügyvéd szerint mostantól reális a veszélye annak, hogy minden hasonló, valós társadalmi problémákat felvető kezdeményezést elfojtsanak a hatóságok. "A probléma felvetőit iktatták ki, a probléma helyett" - jegyezte meg Magyar Gárda ügyvédje.
Vona Gábor azt emelte ki, hogy a bíróságok nem tudtak ellenállni a rájuk nehezedő nyomásnak, de a valós társadalmi problámákat felszínre hozó Magyar Gárda ügye már akkor félresiklott, amikor azt az állami szervek érdemi megoldás helyett jogi útra terelték.
"Tudomásul vesszük, de nem tudjuk elfogadni az ítéletet" - mondta Vona Gábor, aki hangsúlyozta azt is, hogy álláspontja szerint az Új Magyar Gárda Mozgalom résztvevőinek joguk ebben a szervezetben tevékenykedni.
Hanganyag: Szépvölgyi István