A sors az európai kultúra legrégebbi fogalma, az európai tudomány és erkölcsfilozófia alapja. Abban rögzül minden, amit a világról gondolunk, amitől félünk, amiben reménykedünk, és leginkább az az igényünk, hogy a tudásunkkal megpróbáljuk a kiszámíthatatlant, a végzetszerűt kezelni; ilyesmiről szól ez a könyv is - mondta az InfoRádiónak Lánczi András annak kapcsán, hogy megjelent új könyve, a Sors-hagyaték. A kötet bölcseleti mű, amely azt veszi sorra, hogy mit jelent a szabad ember a modern világban és az elmúlt húsz évben - tette hozzá a filozófus.
Lánczi András könyvében a szabadságot a sodródás ellentéteként határozza meg. "Ha úgy érezzük, hogy sodródunk - magyarázta -, biztosan nem vagyunk szabadok. És nekem az a gyanúm, hogy a legtöbb ember úgy érzi: olyan sorsszerű erőknek van kitéve, amelyekkel nem tud mit kezdeni, vagyis sodródik. De ha ez így van, akkor nincs sok értelme az elmúlt húsz évnek."
A filozófus szerint ugyanakkor igenis volt értelme a rendszerváltás óta eltelt időszaknak, a magyarok sorsa pedig nem a végzete: lehet tehát pesszimistán, és derűlátóan is értelmezni az elmúlt két évtizedet a problémák megoldása szempontjából.
A legnagyobb gond az, hogy az európai kultúra szétválasztotta a tudást és a morált, holott minden gondolatunk és tettünk tartalmaz morális konzekvenciákat is, hiszen más embereket is érint - fűzte hozzá Lánczi András.
Hanganyag: Herczeg Zsolt