Az emberi jogok az államok belső jogrendjének, vagyis az alkotmányoknak is részei, ezen túl szerepelnek a nemzetközi jogban is, ennek ellenére mégis gyakran eltérően értelmezik őket - mondta Erdő Péter az ülésen.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy az emberei jogokat először az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatában, 1776-ban írták le. Mint mondta: a liberális gondolati környezet és a keresztény tanítást illető kritika miatt az egyház sokáig tartózkodott az emberi jogoktól, de kétségtelen, hogy ezek hatással voltak a kánonjogra is.
Az esztergom-budapesti érsek szerint kérdéses, hogy az ENSZ által 1948. december 10-én megfogalmazott Emberi Jogok nyilatkozata valóban értelmezhető-e egyetemesen, avagy csupán a nyugati kultúrkör szellemi termékének tekinthető, míg például Ázsiában vagy az iszlám világban másféle emberi jogi egyezményre lenne szükség.
Erdő Péter úgy véli: manapság erős parlamenti lobbizás folyik a különböző 3. és 4. generációs emberi jogok elfogadtatása iránt, ám ezek szerinte - a minimális társadalmi konszenzus hiányában - alááshatják a demokrácia alapértékeit.
Erdő Péter hangsúlyozta: az emberi jogok sérthetetlen, elidegeníthetetlen, mindenkit egyformán megillető jogok, amelyek az emberi méltóságban gyökereznek, az állam nem adja, csupán elismeri őket.
Az emberi jogok napját 1950 óta december 10-én ünnepelik.