eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

"A magyar romák 62 százalékát éri hátrányos megkülönböztetés"

A romák 62 százaléka tapasztal hátrányos megkülönböztetést Magyarországon az élet valamely területén - állapította meg az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) szerdán ismertetendő jelentésében.

Az ügynökség átfogó, minden tagállamra kiterjedő felmérést készített az Európai Unióban élő kisebbségekkel, illetve bevándorlókkal szembeni hátrányos megkülönböztetésről és rasszizmusról. Magyarországon a roma kisebbség helyzetét vizsgálták.

Mint a megkérdezett 500 magyar roma válaszaiból kiderült, 62 százalékuk érzi úgy, hogy az elmúlt egy évben diszkrimináció érte. Ez a harmadik legmagasabb hányad a vizsgált csoportok között. A legnagyobb (64 százalékos) arányban a csehországi romák számoltak be arról, hogy jogtalan hátrány érte őket az élet valamely területén, a sorban a második helyen a Máltára érkező észak-afrikai bevándorlók állnak.

Magyarországon munkakeresésnél éri a leggyakrabban diszkrimináció a romákat, 47 százalékuk számolt be arról, hogy volt ilyen tapasztalata egy éven belül. A többi uniós tagállammal összehasonlítva sokan jeleztek hátrányos megkülönböztetést diákként vagy szülőként az oktatásban (17 százalék), illetve a munkahelyeken (25 százalék) is.

A tanulmány arról tanúskodik, hogy az incidensek túlnyomó többségéről nem tesznek bejelentést a tagállamok hivatalos szerveinek vagy civil szervezeteknek. Az ilyen esetek száma több ezerre rúg, s a legfőbb ok, hogy elszenvedőik úgy érzik, "úgysem történne semmi" - állt a hivatalnak a jelentésről kiadott közleményében. A FRA arra is figyelmeztet: éppen a legsérülékenyebb csoportok azok, amelyek kevés ismerettel rendelkeznek az esélyegyenlőségi szabályokról és hivatalokról, s gyenge a rendőrségbe vetett bizalmuk is.

A tanulmány szerint a megkérdezetteknek átlagosan 16 százaléka ismer olyan szervezetet vagy hivatalos szervet, amelynél panaszt tehetne. A csehországi és magyarországi romák a legjobban tájékozottak abban, hogy hová fordulhatnak panasszal, de közülük is csak minden második tud megnevezni kisebbségi esélyegyenlőségi szervet és minden negyedik-ötödik a hátrányos megkülönböztetés ellen fellépő civil szervezetet.

A jelentéshez a FRA megbízására a Gallup közvélemény-kutató intézet készített felmérést a 27 tagállamban 23 ezer ötszáz fő - romák, illetve afrikai, török, valamint kelet-európai bevándorlók - megkérdezésével.

Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×