A törvény zárószavazást két héttel halasztották el, mert az MSZP még egyeztetett a fogyatékos szervezetek képviselőivel arról, hogy a népszámláláson, vagy a kormány javaslata alapján egy külön adatgyűjtésen mérjék fel a fogyatékosságot. Végül mindkét alternatíva bekerült a javaslatba, így külön felmérés is lesz. A vallásra vonatkozóan továbbra sem gyűjtenének adatokat; ezt korábban kifogásolta az államfő.
Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter hétfői zárszavában hangsúlyozta: a kormány támogatja azon zárószavazás előtti módosításokat, amelyek a 2011-es népszámlálás során a kötelezően megválaszolandó adatköröket a termékenységgel, a fakultatívan megválaszolandó adatköröket pedig a nemzetiségi és etnikai hovatartozással, az anyanyelvvel és a fogyatékossággal javasolják kiegészíteni.
Sólyom László október 21-én küldte vissza az Országgyűlésnek megfontolásra a törvényt, mert nem értett egyet azzal, hogy nem gyűjtenének a termékenységre, az egészségi állapotra és fogyatékosságra, valamint a vallásra vonatkozó adatot, holott a korábbi, 2001-ben tartott népszavazáson valamennyi kérdéskör szerepelt.
Az államfő úgy vélte, egyrészt valamennyi adat fontos jellemzője a társadalomnak, másrészt a társadalmi folyamatok könnyebben megérthetőek és elemezhetőek, ha a tíz évente sorra kerülő népszámlálásokon ugyanazok a kérdéskörök szerepelnek, és így a felvett adatokat össze lehet vetni.
A köztársasági elnök kifogásolta azt is, hogy a 2011-es népszámláláson csak a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás kérdése szerepelne, nem pedig általában a nemzetiség, függetlenül attól, hogy a személy kisebbségi vagy többségi nemzetiséghez tartozónak vallja magát.
A most elfogadott törvény a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás helyett a nemzeti és etnikai hovatartozásra és az anyanyelvre kérdez rá, szerepel az adatkörök között a termékenység és a fogyatékosság is.
A hovatartozásra, az anyanyelvre és a fogyatékosságra a válaszadás nem kötelező.
A kormánynak is volt egy zárószavazás előtti módosító javaslata, a kisebbséghez tartozás helyett ugyancsak a hovatartozásról és az anyanyelvről kérdezték volna a népszámláláson az állampolgárokat, és a termékenység is felkerült volna a megadandó adatok közzé.
A kabinet azonban a fogyatékosság felmérésére egy mintavételen alapuló adatgyűjtési programot dolgozott volna ki. Ez a javaslat "sem veszett el", hiszen a törvénybe bekerült: a fogyatékossággal összefüggő adatok megbízható összegyűjtését lehetővé tevő, mintavételen alapuló adatgyűjtési programot kell végrehajtani.
A kormány felhatalmazást kapott, hogy az adatgyűjtési program mintájának nagyságát, valamint a gyűjtendő adatok körét, továbbá a végrehajtás részletes szabályait rendeletben határozza meg.
Az Országgyűlés először október 5-én fogadta el a népszámlálást elrendelő törvényt a kormánypárti és szabad demokrata képviselők 192 igen, egy nem szavazatával, 155 ellenzéki képviselő tartózkodása mellett.
A jogszabály szerint a teljes körű megkérdezésen alapuló népszámlálást 2011 őszén tartják, az adatfelvételt 2011. október 1. és november 30. között kell végrehajtani.
A népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az intézetek bizonyos adatköreinek összeírására terjed ki. Az adatszolgáltatás - a nemzeti és etnikai hovatartozás, az anyanyelv és fogyatékosság kivételével - kötelező, egyben kötelező a valóságnak megfelelő adatot szolgáltatni.