Méltatlanul kevés szó esik manapság Bosznia-Hercegovináról, és az európai perspektíváiról - értettek egyet az ország jövőjével foglalkozó budapesti konferencia részvevői. Balázs Péter külügyminiszter utalt arra, hogy egyelőre azonban nem beszélhetünk uniós tagjelöltségről, még kevésbé tagságról.
"Az EU csatlakozási kérelemnek az utolsó lépésnek kell lennie. Szóval, ne a végével kezdjük! Építkezzenek! Hozzák létre a demokratikus intézményeket, fejlesszék az infrastruktúrát! A házaknál sem a tetőt kezdik először készíteni, hanem alulról építkeznek" - mondta a magyar külügyminiszter.
A bosnyák miniszterelnök szerint az ország a délszláv háború óta sok eredményt ért el, és több szükséges reformot hajtott végre. Nikola Spiric azt mondta, az ország újjáépítése, és a demokratikus átmenet mellett a közvéleménnyel is meg kell küzdeniük.
"A Daytoni megállapodás óta szoros kapcsolat van a kormány és az ENSZ felügyelet között. A politikusok teljesen döntésképesek, a legtöbben azonban minden jót az ENSZ-nek, és minden rosszat a független kormánynak tulajdonítanak. A bosnyákoknak most optimizmusra van szüksége" - mondta Nikola Spiric.
Nikola Spiric hozzátette, a fő baj, hogy Bosznia-Hercegovina még mindig egy mini labor olyan célokhoz, amelyek az országon kívül kamatoznak. Valentin Inzko, az ENSZ boszniai képviselője szerint is sokat elért az ország.
"A háború után négy államelnökünk volt, és csak három minisztériumunk. Külügyi, külkereskedelmi, és szociális. Most már tíz tárca van a kormányban, és egy elnök. A háború után négyféle útlevél volt érvényben, négy hivatalos pénznemünk volt. Most egy. Sőt, tíz napja már biometrikus útlevelünk van" - vélekedett Valentin Inzko.
Szerinte a 4,5 millió lakosú Bosznia-Hercegovina egy tehetségbánya. A balkáni országból származik, például, két Nobel-díjas tudós, két, Németországban játszó focista, Edin Dzeko és Zvejzdan Misimovic, a japán válogatott egykori szövetségi kapitánya, Ivica Osim, és Boris Nemsic, Ausztria egyik leggazdagabb üzletembere.
Hanganyag: Nagy Tamás