Szemben sok más országgal, Magyarországon alapvető gondok vannak a nemzettudattal, és ebben döntő szerepe van a XX. század feldolgozatlanságának - mondta Tölgyessy Péter az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában. Az alkotmányjogász kifejtette: a két politikai tábor egészen mást gondol ugyanarról a korszakról, végletes különbségek vannak az elmúlt száz év megítélésében. Így azonban a jelent és a jövőt sem tudjuk jól megítélni - tette hozzá.
A század elején kezdődtek a gondok
Tölgyessy Péter megjegyezte: Mohács óta állandóan táborokra szakad az ország. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc aztán óriási erőt, hitet, élményt, mítoszrendszert adott az országnak, és ez egészen az I. világháborúig kitartott. A gondok a századfordulón kezdődtek, és máig hatnak - mondta az alkotmányjogász.
Tölgyessy Péter kifejtette: szinte minden országban nehézséget jelentett megtanulni a demokráciát, azt, hogy a korábbi elitista világ után mindenkinek egy-egy szavazata lesz. A demokrácia kialakulásának folyamata azonban nálunk egybeesett az I. világháborús vereséggel és a történelmi ország szétesésével. Ráadásul az első demokrácia sem tudott igazi eredményt felmutatni, csupán néhány hónapig létezett, és ellenállás nélkül átadta a helyét egy proletárdiktatúrának. Aztán rettenetes földindulást okozott a II. világháború és a holokauszt - folytatta az alkotmányjogász -, majd csupán két-három év telt el, és kezdetét vette egy minden korábbinál keményebb, hosszú éveken át tartó diktatúra, amely tartósan felforgatta a társadalmi viszonyokat.
A baloldal nem tud mit kezdeni a nemzeti érzésekkel
Ekkor tűnik fel egy máig ható jelenség: a baloldal uralkodó erejének a szemében mindenki reakciós és fasiszta, aki nem ért egyet az éppen irányadó irányvonallal - mondta Tölgyessy. Akár egy volt kommunista is lehet pillanatok alatt a fasiszták ügynöke.
1956 sok tekintetben fontos fordulat - folytatta az alkotmányjogász. A két vesztes világháború után nagyon rossz hírünk volt a világban, ebből törtünk ki a forradalommal. Újra jó volt magyarnak lenni. 1956 másik nagy jelentősége, hogy a később helyreállított diktatúra vezetői belátták, milyen könnyen összeomolhat a rendszerük. És 1956-tól számítható: a baloldal végképp nem tud mit kezdeni a nemzeti érzéssel. Ez az elmúlt húsz évre is igaz.
Eleve ki volt zárva a baloldal Orbán világképében
A baloldal szinte csak a gazdasági növekedésre, sikerre akar összpontosítani, az egyéb szempontokról vagy nem vesz tudomást, vagy nem tartja fontosnak. Példa volt erre a Medgyessy-kormány, amely csak emelni akarta például a béreket, akár forrás nélkül is, mondván, így boldogok leszünk. Pedig világos, hogy a magyar társadalmat lehetetlen pusztán gazdasági növekedéssel boldoggá tenni - jelentette ki Tölgyessy Péter. Ebből értett meg valamit a jobboldal, de ellentmondásosan. Orbán Viktor megpróbálta a rettenetes magyar borúlátást átváltani derűlátásra - fogalmazott az alkotmányjogász. Hihetetlen érzelmi közösséget tudott teremteni a jobboldalon. A saját legszűkebb közönsége úgy élte meg a kormányzását, mint egy szabályos, új honfoglalást, ugyanakkor azt sugallta, hogy csak az tartozik a nemzethez, aki a Fideszre szavaz, a baloldal eleve ki volt zárva Orbán Viktor világképében.
Tölgyessy szerint Gyurcsány Ferenc belátta: a jobboldal óriási fölényben lesz, ha nem tud váltani és nem tudja érzelmi közösséggé is szervezni a baloldalt. Azt ugyanakkor nem tudta, hogy milyen alapon tegye ezt. Gyurcsány érezte, hogy a Kádár-korszakkal is szakítania kell, de nem volt világos, ennek mi lesz a következménye.
Táborelvű marad a gondolkodás
Tölgyessy Péter úgy látja: a következő években is folytatódik a háborús helyzet a politikában. A mostani ünnepen is látszott, hogy táborelvű maradt a gondolkodás. Az alkotmányjogász megismételte, ha a közösségi létezésnek nincsenek fórumai, szertartásai és mítoszai, akkor nehéz lesz a gondokon változtatni. A gazdasági problémák egyik fő oka ugyanis nem pusztán a gazdasági szabályozórendszer, hanem a magyar társadalom értékvilága, amiből hiányzik a közösségi érzés.