Hiába az eddig keletkezett 150 ezer oldalnyi iratanyag, 2014 előtt aligha születik jogerős ítélet a Kulcsár-perben - olvasható a Heti Válasz legújabb számában megjelent cikkben. Az ok az, hogy még nem derült ki, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség javasolja-e a Kulcsár-ügyben a vád fenntartását, módosítását vagy a tavaly nyáron hozott elsőfokú ítélet (legalább részleges) hatályon kívül helyezését. Utóbbi esetben a Fővárosi Ítélőtábla új eljárásra utasíthatja a bíróságot.
A brókerper újrakezdésének nem alapfeltétele a fellebbviteli ügyészség szigorú döntése; a hetilap úgy tudja, az első fokon börtönbüntetésre kárhoztatott vádlottak ügyvédei maguk is készek kérni az ítélőtáblát, hogy az dobja vissza a labdát a Fővárosi Bíróságra. Egyébként maga Kulcsár Attila is a Magyar Nemzetben megjelent augusztusi börtöninterjújában egy esetleges új eljárásról beszélt.
Sikkasztás vagy csalás?
A cikk írója arra is felhívja a figyelmet, hogy Varga Zoltán, a Kulcsár-perben ítélkező (illetve a móri ügyben Kaiser Edét ártatlanul elítélő) bíró közvetlenül az elsőfokú döntés után a Legfelsőbb Bíróság tagjává avanzsálhatott; mindezt úgy, hogy "fő támasza" a nyilvánosságban Bárándy Gergely MSZP-s parlamenti képviselő, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja volt.
A cikk írója több jogász véleményére hivatkozva azt állítja: Kulcsárt azért "kellett" sikkasztás miatt elítélni, mert egy külföldről hazahozott vádlott csak azon cselekmények miatt büntethető, amelyek szerepeltek a kiadatási kérelemben. Márpedig a bécsi legfelsőbb tartományi bíróság 2003-ban a magyar kérelem két pontja - sikkasztás és okirat-hamisítás - alapján adta ki a "foglyot", csalás miatt nem. A pótkiadatás lehetősége persze nem évült el, de ez a procedúra még tovább nyújthatja a büntetőeljárást.
Eljárási hibák
A Heti Válasz szerint más eljárási hibák is Varga Zoltán ítélete ellen szólnak. Ilyen például az a hiba is, amely a brókerbotrányt kirobbantó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete volt munkatársainak tanúvallomása kapcsán esett meg.
A bíró olyan időpontot választott a szakértők meghallgatására a Schönthal Henrik által képviselt offshore cégek gyanús tranzakciói ügyében, amikor sem a pénzmosással vádolt üzletember, sem védője nem volt jelen. Márpedig a büntetőeljárási jogszabály kegyetlen pontossággal rögzíti, hogy "a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező".