Ha bebizonyosodnak a sajtóban megjelent, az egri Vincze borászatra vonatkozó újabb borhamisítási esetek, akkor a hegyközség 3 évre eltilthatja az egri név használatától Vincze Bélát - közölte az egri hegyközség elnöke. A csütörtöki hírek szerint újabb Vincze-borokról derítette ki a vizsgálat, hogy azok hozzáadott glicerint tartalmaznak.
A sajtóban olyan utalások is megjelentek, hogy Vincze Béla esetleg már "glicerinezett" tételekkel érdemelte ki "Az év bortermelője" díjat. A lényegen kevéssé változtat, de meg kell jegyezni, a díjat az előző évek, többnyire legalább egy évtized munkájával lehet megszerezni. A 2005-ös díjazott elismerésében tehát az abban az évben szüretelt szőlőből készült, és 2-3 évvel később piacra kerülő borok tehát semmilyen szerepet nem játszottak.
Az év bortermelője
Éppen Vincze Béla volt az, aki 2005-ben, az elismerés átvételekor Az év bortermelője díjat a "borászat Kossuth-díjának" nevezte. Elég komolyan felmerül tehát a kérdés, miért kockáztat ennyi mindent egy sikeres borász. Ezzel kapcsolatban számos vélemény napvilágot látott, sokan ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy egy éles határvonalhoz érkezett a magyar borászat, és valamit sürgősen lépni kell.
Az InfoRádió által megkérdezett szakemberek, akik egyben a borászat fontos társadalmi szervezeteinek irányításában is részt vesznek, úgy vélik, hogy határozott cselekvésre van szükség. Arra is felhívják ugyanakkor a figyelmet, hogy több szempontból is körültekintőnek kell lenni. Meg kell várni például a Vincze Béla ügyében folytatott vizsgálat, illetve az azt vélhetően követő bírósági ügy lezárását.
Olyan véleményeket is hallani: ki kell végre jelenteni, hogy a magyar bor jövője szempontjából el kell érni, hogy a hazai borászat meghatározó, külföldön is arculatformáló termékeivel szemben semmilyen kifogás ne merülhessen fel. A magyar bortörvény a borok "alakítása" szempontjából bizonyos szempontból megengedő: a glicerin hozzáadását tiltja, ugyanakkor számos egyéb feljavítást engedélyez.
Magyar bortörvény: szigor és engedékenység
A bortörvénnyel kapcsolatban elhangzanak olyan vélemények, hogy miközben a világ számos pontján engedélyezik a bor minőségébe való durva beavatkozást, addig a magyar borászoknak versenyhátrányt jelent a hazai szabályozás. Ezzel kapcsolatban két véglet között húzódnak meg az álláspontok. Egyesek szerint az ausztrál példára kell figyelni, ott ugyanis egyáltalán nem létezik bortörvény, mások szerint a magyar szabályozás még így is túlzottan liberális.
A magyar bortörvény például viszonylag széles határok között engedélyezi a mustjavítást (a bor későbbi alkoholfokának emelését), engedi továbbá a vörösborok színének stabilizálását (erősítését) borászati tannin hozzáadásával, az aromafeltáró (fokozó) enzimek hozzáadását stb.