Mint mondta: a munkatábor elnevezéséhez az embertelenség, a kíméletlenség, a hatalommal való visszaélés, az elhallgatás és a hazugság fogalmai társíthatók, amelyek a mai politikában is jelen vannak.
Rogán Antal úgy fogalmazott: a hatalom jelenlegi gyakorlói át akarják nevelni a népet és őszinteségnek próbálják feltüntetni a rendszerváltás utáni politikai időszak legnagyobb hazugságát. Stark Tamás történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa a rendezvényen emlékeztetett arra: szovjet források szerint a II. Világháború után 540 ezer magyar állampolgárt hurcoltak a Szovjetunióba, valójában ez a szám a 600 ezret is meghaladja. Közülük 200 ezren soha nem tértek vissza. A szakember hozzátette: mivel a táborok a kommunista gazdaság részeit képezték, ezek az emberek nem a világháború, hanem a kommunizmus áldozatai.