A rendszerváltás két évtizede című konferencián Kéri László politológus arról is beszélt, hogy a jelenleg nemzeti radikálisnak tartott Jobbik pártján kívül megjelennek majd tőlük is jobbra állók, igazán szélsőjobboldalinak és fasisztának tekinthető pártok.
Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője keddi, az Európai Parlamentben végzett munkáról szóló budapesti parlamenti beszámolójához kapcsolódva megjegyezte: az sem biztos, hogy e párt jellemzése "kimeríthető a radikális, nemzeti" jelzőkkel.
A politológus "háromszög alakzatúnak" nevezte a következő évek várható parlamenti erőviszonyait, amelynek során a balliberális oldal a perifériára szorul, a Fidesz jobbközép pártból középre kerül a politikai palettán, és hegemón politikai szerepet visz majd, egyedüli kormányzó pártként. A harmadik tényező a Jobbik radikális vonulata lehet - vélekedett.
A szakember kifejtette: a baloldal a nyolc év alatt "sokat tett azért", hogy erodálja tömegbázisát, ráadásul egyebek mellett a médiabefolyása is jelentősen csökkent.
Kéri László szerint öt szakaszra osztható a rendszerváltás óta eltelt húsz esztendő. Az első az átmeneti szakasz, az 1980-as évek vége. A második a parlamenti demokrácia stabilizálódásának 1990-1996 közötti időszaka. A harmadik az "átrendeződés" intervalluma 1996-2000 között.
A szakember hozzávetőleg 2000-től számítja a negyedik szakaszt, "a polarizáció évtizedét", amelyet a két meghatározó párt előretörése, szinte kizárólagossá válása fémjelez, az ötödik szakasz pedig szerinte most kezdődik a fent jelzett "háromszögesedéssel".