Az összegzés szerint az első diploma megszerzése után a legtöbben (41,9 százalék) a mesterképzésre lépnének tovább. A szakemberek szerint ez az arány nem is annyira meglepő, hiszen korábban a hallgatók döntő többsége négy- öt- vagy hatéves képzésben vett részt.
Átlag feletti a mesterképzést választók aránya a természet- és társadalomtudományi, művészetközvetítői, bölcsészettudományi, informatikai és műszaki szakok hallgatói körében. A jórészt osztatlan képzést nyújtó területeken viszont - mint a jogi és szociális, vagy az orvos- és egészségtudományi - ez az arány jóval kisebb.
A felmérés szerint a felsőfokú továbbképzést 21,7 százalék és a doktori képzést 17, 3 százalék választaná. Majdnem minden harmadik diák tervezi, hogy hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanul majd.
A doktori képzés - a felsőoktatás legmagasabb szintje - különösen a természettudományi, bölcsészettudományi, orvos- és egészségtudományi, valamint a művészeti területek hallgatói között népszerű. Legkevésbé a pedagógiai, informatikai és művészetközvetítői szakokon tanulók választják ezt a képzésfajtát.
A diploma utáni szakirányú továbbképzést főként a pedagógiai, jogi és igazgatási, orvos és egészségtudományi képzési területek hallgatói választják. Ezeken a területeken a diploma utáni szakirányú továbbtanulás nemcsak a képzési rendszer szerves része, hanem általában a további munkavállalás formális feltétele is. Ezzel szemben az olyan speciális területekről, mint a nemzetvédelmi , katonai, művészeti, művészetközvetítői és műszaki, viszonylag kevesen döntenek a továbbtanulás e formája mellett.
Amikor a diploma megszerzése utáni szakmai specializációra, továbbképzésre kérdeztek rá, azt tapasztalták, hogy a bölcsészet- és természettudományi képzést végzők, e pályákra készülők érzik leginkább szükségesnek a sokrétű továbbtanulást.