A kutatók szerint az, hogy az idei év első hét hónapjában 2,1 százalékkal kevesebb gyermek született Magyarországon, mint egy évvel korábban, már a válság hatása - olvasható a Népszabadságban. Egészen biztos, hogy Magyarországon is hasonló demográfiai hatása lesz a gazdasági válságnak, mint az Egyesült Államokban - mondta a lapnak Pongrácz Tiborné demográfus. Emlékeztetett: a 30-35 éves nők között soha nem voltak annyian gyermektelenek, mint most. Kapitány Balázs demográfus szerint azonban a 2,1 százalékos csökkenést sem lehet kizárólag a válság számlájára írni: szerepet játszhat benne például az új influenza terjedése miatti félelem is. Hozzáteszi: a szakirodalom szerint válságnak egyaránt lehet termékenységnövelő és -csökkentő hatása. A demográfus szerint ha a válság miatt csökkenne a születésszám Magyarországon, az leginkább két válságkezelő intézkedés miatt lehet. Az alsó középosztály gyermekvállalási kedvét a lakásépítés szociálpolitikai kedvezményének eltörlése és a gyes lerövidítése is visszafogja. A kutató kiemelte: a válságtól függetlenül van egy korosztály - az 1973-1975 között születettek - amely szerinte "szociálpszichológiai csapdában" van. Õk mindig megtalálják az okot, hogy most éppen miért nem jöhet a gyerek. Pongrácz Tiborné a hetvenes évek közepén, végén születetteket emelte ki, szerinte most már biztos, hogy ennek a korosztálynak egy jelentős része gyerek nélkül marad.
Magánnyugdíj-pénztárakat büntetett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - számol be a Magyar Nemzet. A szervezet a múlt héten nyilvánosságra hozott határozataival elismerte azt, amit a rendszer szereplői eddig egységesen tagadtak: a közel hárommillió magánnyugdíj-pénztári tag által befizetett megtakarítás egyéni számlákra történő lekönyvelésének több hónapos vagy akár éves csúszása veszteségeket okozhat a munkavállalók számára. A PSZÁF által - szinte az összes nyugdíjpénztárra - kiszabott bírság azonban korántsem nevezhető visszatartó erejűnek, hiszen a 12,6 millió forintos összeg eltörpül a rendszer szereplői által jelenleg is használt tagdíjbevétel mellett.
Javult az adómorál a vagyonosodási vizsgálatoknak köszönhetően - írja a Napi Gazdaság az APEH szaklapjában megjelent elemzés nyomán, amely szerint nőtt a hatmillió forint feletti összevont jövedelmet vallók köre, miközben a minimálbéreseké látványosan csökkent. Utóbbiak száma a tavalyelőtti 583 ezer főről 2008-ra 364 ezerre esett, míg az előbbiek táborát tavaly már 162,5 ezren alkották a 2007-es 139 ezer után. Nyilvánvaló, hogy a hatmilliós küszöböt egy részük nem azért lépte át, mert a korábban elcsalt bevételeit most bevallotta, hanem egyszerűen azért, mert belecsúszott a körbe. Az összevont adóalap mellett az elkülönülten adózó jövedelmek esetében láthatók az adófizetési hajlandóság javulására utaló jelek. Annak ellenére, hogy összességében csökkent az ilyen típusú jövedelem 2007-hez képest - ennek oka a tavaly ősszel beköszöntött válság lehet -, egyes területeken mégis emelkedés volt tapasztalható.
Nehéz pontosan felmérni, hogyan reagálnának a minimálbér emelésére a vállalkozások. Úgy tűnik azonban, jelentősen nem érintené az alkalmazotti létszámot a változtatás - derült ki a Magyar Nemzeti Bank megbízásából készített felmérésből, amelyet a Világgazdaság közöl. A tanulmány 79 ezer forintból indult ki, ám a munkavállalók az érdekegyeztető tanácsban most 80 ezret követelnek. Az anyagból kiolvasható belőle, mennyire rugalmatlanok a bérezés terén a magyar cégek. Jellemző rájuk az is, hogy elzárkóznak a nominális bércsökkentéstől. Takács János, az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója szerint nem kellene hozzányúlni a minimálbérhez, mivel e lépés az erre érzékeny ágazatokban ronthatja a nemzetközi versenyképességünket. A minimálbéresek fizetését inkább egy általános bérfejlesztési megállapodás keretében kellene növelni - vélekedik a cégvezető.
Hanganyag: Seres Gerda