A lap úgy tudja, hogy Hiller István még az érettségi tárgyakról sem dönthet önállóan, és nem kizárt, hogy jövőre már az általános és középiskolai felvételiért is fizetni kell. A Magyar Nemzet szerint jövőre Hiller István csak Oszkó Péter hozzájárulásával állapíthatja meg a tankönyvvé nyilvánítás díját, az érettségi, illetve egyéb szakmai vizsgák vizsgaelnökeinek, illetve a különböző közoktatási szakértőknek a díjazását. A pénzügyminiszter egyetértése kell majd az iskolai felvételi eljárás díjának megszabásához is. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy az ügy hátterében a kétszintű vizsgarendszer hatalmas költségigénye áll, amit jövőre nem lesz miből kifizetni, mert a költségvetési javaslat szerint a kormány harmadára, a jelenlegi egymilliárd forintról 338 millió forintra csökkenti az érettségi vizsgák megszervezésének és lebonyolításának támogatását.
A Népszabadság cikkéből kiderül, hogy miközben a jelenlegi kormány és a Fidesz is erősítené az állam szerepét a közoktatásban, a nemzetközi vizsgálatok azt mutatják: magasabb teljesítményt nyújtanak azok az oktatási rendszerek, amelyekben nagyobb az intézmények önállósága. Igaz, kell az erős állami ellenőrzés. A települések eltérő méretei eltérő feladatok ellátását teszik lehetővé, amit a legtöbb országban figyelembe is vesznek. A hazai szabályozás ugyanakkor nem tesz különbséget a kisebb és a nagyobb települések feladatai között. Az állam visszajelző funkciója sem működik megfelelően, hiányzik például egy alapvető és nélkülözhetetlen elem, az iskolák rendszeres külső értékelése. Az érdekeltségek és a szankciók rendszere sem következetes: nem megoldott például a tartósan alulteljesítő iskolák "szanálása", minőségi okokból nem zárnak be iskolákat.
Az Index arról számol be, hogy a tavalyi 14.-ről a 20. helyre csúszott vissza Magyarország az európai uniós egészségügyi rendszerek rangsorában. A szerzők kifogásolják, hogy Magyarország nem tartozik a felhasználóbarát gyógyszerkönyveket alkalmazó 13 európai ország közé, és egyre hosszabbak a várólisták. A tanulmány mindazonáltal Magyarországot azon néhány ország közé sorolja - mások mellett a listát vezető Hollandia és Dánia társaságában -, amelyekben az átlagnál gyorsabban halad az egészségügy felhasználóbarát irányban történő fejlesztése, köszönhetően a betegjogok és a betegek tájékoztatása terén elindított reformoknak.
A Világgazdaság arról ír, hogy hat-hét százalékos lehet a tavaly 80 milliárd forintos kertészeti ágazat forgalmának visszaesése az idén. Ez - tekintetbe véve a válságot - jó eredménynek tekinthető. A válság kitörésével a vételi kedv általános lanyhulását lehetett tapasztalni, az elmúlt hetekben azonban fordult a trend. A piaci szereplők erősödő derűlátását jelzi, hogy az Oázis Kertészeti Kft. a napokban egy ötezer négyzetméteres kertészeti áruházat adott át Budapesten.
A Napi Gazdaság úgy véli, hogy a szociáldemokratáktól megszabaduló német konzervatívoknak ezentúl a piacbarát liberálisokkal kell megállapodásra jutniuk a gazdaságirányításban; először várhatóan az adócsökkentésről, majd a munkaerő-piaci szabályozásról; igaz, az atomerőművek életben tartásáról nagyjából egyformán gondolkodnak. Az újrázó kancellár, Angela Merkel nem akar felhagyni a gazdaság stimulálásával, noha Németország lassan kifele tart a válságból, a költségvetési deficit azonban jövőre már hat százalékos lehet, és az államadósság is vészesen duzzad. A német-magyar gazdasági kapcsolatokon egy-egy németországi kormányváltás nem sokat változtat, a befektetők a parlamenti ciklusoknál hosszabb időszakokban gondolkoznak.