Két stratégiai fontosságú hivatal élén történt idő előtti változás az elmúlt hónapokban. Az indokok mindkét esetben hasonlóak voltak az 5,5, illetve hat évvel ezelőttieknek. A különbség annyi, hogy most a szocialista adminisztráció idején cserélték le azokat a vezetőket, akiknek elődjeit jogellenesen távolította el az MSZP-SZDSZ koalíció. A szakmainak álcázott politikai döntések jogellenességét a bíróság rendre kimondta.
A mostani cserék azért is különösen érdekesek, mert a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vagy a Magyar Energia Hivatal új elnökének a megbízatása hat évre szól, azaz teljes egészében átível a következő kormány mandátumán. Késő ősszel pedig a Központi Statisztikai Hivatal első embere távozhat, így az utód kijelölése ezúttal is a Bajnai-kabinet kezében van.
2007 tavaszán az Alkotmánybíróság megsemmisítette a gáztörvénynek azt a passzusát, amelynek megalkotásával 2003-ban eltávolították posztjáról Kaderják Pétert, a Magyar Energia Hivatal elnökét. A Fidesz-kormány alatt hat évre kinevezett vezető szerint a döntés igazolja: nem lehet bármit megtenni.
A Kaderják Pétert váltó Horváth J. Ferenc idén nyáron ment nyugdíjba. Sajtóinformációk szerint egyik "bűne" az volt, hogy nem fogadta el a nagy mennyiségű Mol-részvényt vásároló orosz Szurgutnyeftyegaz hivatalos bejelentkezését.
A PSZÁF 2000-ben kinevezett elnökét, Szász Károlyt nem sokkal a 2002-es kormányváltás után máig ismeretlen elkövetők megverték az utcán. Ezt követően hosszas politikai nyomás után a Gyurcsány Ferenc vezette kormánykoalíció az Európai Unió bírálata ellenére úgy távolította el, hogy átírták a PSZÁF-ról szóló törvényt, átalakítva a felügyelet teljes szervezetét.
Vagyonelkobzás és börtön
A Legfelső Bíróság 2007. december 9-én mondta ki jogerősen, hogy eltávolítása jogellenes volt, és jár neki az ítélet meghozataláig a PSZÁF-elnöki illetmény és annak kamatai.
Figyelemreméltó Török Zsolt szocialista országgyűlési képviselő 2003-as nyilatkozata is. A még jelenleg is aktív kormánypárti politikus úgy fogalmazott: "Szász Károllyal és a vele hasonlókkal szemben úgy kell eljárni, hogy vagyonelkobzás és onnantól kezdve tárgyalunk, hogy meddig fog börtönben ülni".
Az Országgyűlés 2004. május 10-én választotta meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét irányító tanács elnökévé Farkas Istvánt. A sajtóhírek arról szóltak, hogy többször keveredett konfliktusba a kormánnyal, így 2010 tavasza helyett idén nyáron lett új elnöke a PSZÁF-nak.
Kiss Péter 2003 novemberében jelentette be, hogy az EU-csatlakozás miatt megerősítésre szorul a KSH, ezért menesztik az elnököt. A kancelláriaminiszter az állami vezetőkről szóló törvényre hivatkozott a személyi döntés indoklásánál. Mellár Tamás ezért munkaügyi pert indított a Miniszterelnöki Hivatal ellen. A bíróság azonban egy közbeeső ítéletével kimondta, hogy a MeH az ügyben nem perelhető, miután a kancellária nem munkáltatója a KSH vezetőjének.
Mellár azonban mind az első fokú, mind a másodfokú pert megnyerte a KSH ellen. Az 1998-ban kinevezett Mellár mandátuma hat évre szólt volna, de az ítélet szerint menesztését csak minősített esetben lehetett volna jogszerűen megtenni. Pukli Péter lett az utód. Az ő megbízatása idén november végén jár le.