eur:
393.27
usd:
368.05
bux:
65879.16
2024. április 24. szerda György

Sólyom: A kollektív bűnösség összeegyeztethetetlen alkotmányos rendünkkel

Az 1945 és 1956 közötti években kivégzettekkel és a jogtalan eljárások áldozataival kell szolidaritást vállalni - mondta a köztársasági elnök a Politikai Elítéltek Közössége által tartott megemlékezésen a budapesti Pázmány Péter sétányon felállított Mementó-emlékműnél.

Saját, rendszerváltásban játszott szerepére is visszautalt a köztársasági elnök a budapesti Pázmány Péter sétányon, amikor a kommunista rendszer áldozataival összefüggésben fontosnak nevezte, hogy a rehabilitációs és kárpótlási jogszabályok, valamint az alkotmánybírósági ítéletek az egyedi elégtételen túl alapvető elveket is leszögeztek.

Sólyom László a Mementó-emlékműnél rendezett ünnepségen azt mondta: a kollektív bűnösség összeegyeztethetetlen alkotmányos rendünkkel és az európai jogi alapelvekkel. Szerinte a kommunizmus áldozatai 1956 mártírjait kivéve kevés figyelmet kaptak.

"Mostani rendszerünk 1956-on alapul. Ezért fontos '56 egyértelműsége, az, hogy csak egyetlen 1956 volt, és hogy ebből következően nincs folyamatosság a Kádár-rendszer és alkotmányos jogállamunk között" - hangsúlyozta az államfő.

Sólyom László úgy fogalmazott: a Rákosi-korszak valódi arcának és történetének ismerete nélkül a forradalom nem érthető meg. Az ötvenhatos nemzeti egység alapja ugyanis az '56-ot megelőző nyolc év elviselhetetlensége volt Magyarország minden lakosa számára.

Hozzátette: hallgattak a Rákosi-korszakról azok is, akik először támogatták, majd 1953 után vagy 1956-ban "megtértek". És nem szívesen idézték fel - vagy csak vígjátékká elidegenítve - azok a széles rétegek, akik Kádár alatt megkötötték békéjüket a rendszerrel.

"De sem '56-ot, sem a háború utáni teljes történetünket, a máig érő történelmet nem értjük meg, és nem érthetjük meg magunkat sem, ha óriási fehér foltokat hagyunk történelmünkben. A nemzet emlékezetét nem csonkíthatjuk meg. A történészek összegyűjtik a tényeket, feltárják és összefüggésbe állítják még a titkos forrásokat is. A hiteles és objektív képet azonban ki kell egészíteni az átélők és túlélők érzelmeivel, örökül hagyott saját történetükkel" - fogalmazott Sólyom László.

Az államfő úgy vélte, eddig is sok történt annak érdekében, hogy az 1945 és 1956 közötti évek valódi történetét, és áldozatait beemeljük a nemzet emlékezetébe. Ez mindenek előtt az érintettek, az egykori deportáltak, kitelepítettek, elítéltek összefogásának köszönhető.

Sólyom László felidézte, hogy 1949 és 1953 között 650 ezer ember ellen folyt jogtalan eljárás, és 390 ezret el is ítéltek. A padláslesöprések idején 400 ezer parasztot hurcoltak meg közellátási bűntett miatt. És akkor vannak még az internáltak, a kitelepítettek. A köztársasági elnök szerint a Mementó-emlékmű nemcsak az áldozatoké, hanem hirdeti a velük való szolidaritást is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×