Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet jelentése elején hangsúlyozza, hogy a szlovák államnyelvtörvény ellenőrzéséről és a szankciókról szóló rendelkezései aggodalmat kelthetnek a lakosság nem többségi részében, bár önmagukban a jelenlegi nemzetközi normák szerint elfogadhatóak.
A korábbi jogszabályhoz képest változás, hogy a törvény nemcsak az állami és helyhatósági intézményekre vonatkozik, hanem a jogi személyekre, egyéni vállalkozókra és magánszemélyekre. "Egy ilyen rendelkezés aggodalomra adhat okot az arányosság elvének betartását illetően.... és nem korlátozhatja indokolatlanul a nemzeti kisebbségek tagjainak jogait" - fogalmaznak a dokumentumban.
Később úgy folytatják, hogy "ha összefüggéseiben olvassuk, világos, hogy a törvény kiszélesítése nem jelenti (és nem jelentheti) a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak korlátozását. Ezzel szemben ha részletében (és rosszul) értelmezik, a rendelkezés közvetett eszközként alkalmas lehet arra, hogy korlátozza a nyelvi kisebbségek nyelvi jogait, amelyeket a szlovák törvényhozás más törvényei biztosítanak".
A kisebbségügyi főbiztos jelentése egy példán keresztül is érzékelteti, hogy a módosítások nem tették egyértelműbbé az államnyelvtörvényt, nem segítettek kizárni az eltérő értelmezések lehetőségét. Felhívja a figyelmet, hogy Szlovákiának felesleges késedelem nélkül korszerűsíteni kell a kisebbségi nyelvtörvényt és mérlegelni egy átfogó törvény elfogadását a nemzeti kisebbségek tagjainak jogairól.
Problémaként jelentkezik az EBESZ szerint, miként állapítható meg egy önkormányzat területén, hogy a 20 százalékos küszöbértéket a kisebbség eléri-e vagy sem. Pozitív lépésnek tartják ugyanakkor, hogy a köztisztviselői állások betöltése esetében eltörölték a nemzeti kisebbséghez tartozóknak a nem megfelelő nyelvtudásuk miatti diszkriminációt.
Csehország más kategória
Egyértelművé válik, hogy Szlovákia teljesen más kategóriába helyezi északi szomszédját, mint Magyarországot. Míg Sólyom László államfőt kvázi kitiltotta, mikor magánlátogatást szeretett volna tenni Révkomáromban, addig ugyanez a cseh köztársasági elnöknél természetes. Ez a kiemelés az államnyelvtörvénynél is érvényesül. Az EBESZ jelentés is megállapítja, hogy a cseh nyelv különleges státuszt képvisel. A cseh nyelv a szlovák törvények által elismert kisebbségi, de "kölcsönösen érthető nyelv".
A kisebbségek médiában való megjelenése kapcsán az EBESZ lát némi pozitív javulást, azonban itt is szükségesnek tartana pontosítást. "Úgy tűnik, a kisebbségi nyelvű (közszolgálati és magán) televíziós sugárzás szigorúbb szabályozása nincs teljesen összhangban az általában kisebbségbarát rendelkezésekkel, amelyek a média egyéb ágazataira vonatkoznak, ideértve a kisebbség nyelvén nyomtatott médiát és kulturális kiadványokat".
Az oktatás rendben
Az oktatás területén megjelenő változtatásokkal összefüggésben az EBESZ nem fogalmazott meg aggályokat. Hasonlóan a büntetőjogi és polgári peres eljárásoknál sem.
Miközben itthon a földrajzi nevek használatának korlátozásáról is beszéltek, a kisebbségügyi főbiztos szerint itt sem sérülnek az alapvető jogok, hiszen ott, ahol a kisebbség aránya eléri a küszöbértéket, kifejezetten védik a helység- és utcanevek kisebbségi nyelvű feltüntetését.
Az ellenőrzésnél és a szankcióknál az EBESZ-jelentés megjegyzi: a módosításban semmi nem utal arra, hogy szankciókat kellene alkalmazni a nemzeti kisebbségek tagjai ellen az államnyelv helytelen használata miatt. Ezzel együtt kiemeli, a büntetések kiszabása könnyen kelthet súrlódást vagy fokozhatja azt, ezért elvből kerülendő. Amennyiben mégis sor kerül rá, akkor ellenőrizni kell annak hatását.
Az államnyelv védelme és az egyéni kifejezés szabadságához való jog közötti összhangot és a szankciók eltörlését Franciaország csak 1994-ben, Kanada pedig 1979-ben tette meg. Külön ki kell hangsúlyozni Németországot, ahol az alkotmánybíróság 1998-ban fogalmazta meg, hogy a nyelvhasználat alapvető szabadságjog, ezért a lehető legkisebb mértékben kellene előírásokkal szabályozni.