A tízpontos közbiztonsági intézkedéscsomag fontos eleme, hogy központi forrásból támogatva településőrségek szervezhetők. Hogyan fogadták a hírt? - érdeklődött a Népszabadság szabolcsi és baranyai településeken.
Mintha különadót vetettek volna ki a hazai mezőgazdasági feldolgozóiparra - így élik meg az ágazati szereplők, hogy éppen a nyári hónapokban, számukra a csúcsszezonban került be a gáz árába az E.On felé fennálló tartozás csökkentését célzó, köbméterenként 17,5 forintos tétel - írja a Magyar Nemzet. Ez vállalkozásonként 20 millió forint körüli többletköltséget jelent, amire az év elején nem tudtak felkészülni.
Négy éve vitték el hivatalából a nyomozók Kaszab Csabát, Kőbánya alpolgármesterét. Az MSZP-s politikus hamarosan beismerő vallomást tett, a bevallott korrupciós milliók miatt két év letöltendő büntetést kapott első-, majd másodfokon is. Kaszab Csaba mégsem volt egy napot sem börtönben, sőt most kezdődik ellene az elejétől újra az egész eljárás - olvasható az Indexen.
Egymást taposták a versenyben maradt légitársaságok, hogy felajánlják segítségüket a SkyEurope hoppon maradt utasainak - számol be a Napi Gazdaság. A SkyEurope weblapjára szeptember 1-jén reggel került fel a hivatalos információ arról, hogy a cég felfüggesztette működését, pár perccel később pedig már meg is jelent az első mentőajánlat a hoppon maradt utasok számára. Az "utasmentés" után már az a fő kérdés, hogy kik lépnek be a piacra, betöltendő a SkyEurope után maradt űrt. Úgy tűnik, hogy igazából már szinte senki, mert az elmúlt évben megtörtént a piac leosztása. A SkyEurope csődje annyira várható volt, hogy Európa két legalacsonyabb költséggel működő diszkontcége, a Wizz Air és a Ryanair már számos járatot indított Prágából és Pozsonyból - persze ezzel gyorsítva is vergődő versenytársuk útját a csőd felé.
A július végéig tartó bő fél év alatt szinte semmit sem mozdultak lefelé az átlagos ráták - esetenként nőttek is -, holott a Magyar Nemzeti Bank már addig is 200 bázisponttal enyhített az október végén hatályos 11,50 százalékos alapkamaton. A Világgazdaságnak nyilatkozó hitelintézetek szerint a lassú reakciót több tényező is magyarázza: egyrészt a válság kirobbanásával növekedtek a kockázati felárak, másrészt a szolgáltatók a 2008. októberi, 300 bázispontos jegybanki kamatemelést sem érvényesítették a kondíciókban. Mindez persze aligha nyugtatja meg az érintett ügyfeleket, leginkább a vállalkozói szektort.