A sukorói kaszinó-beruházás kezdetei 2007 elejére nyúlnak vissza. A Veres János vezette Pénzügyminisztériumban elkészült a vagyontörvény tervezete, mely kimondta, hogy "a vagyon tulajdonjogának átruházását versenyeztetéssel kell megkísérelni". A két évvel ezelőtt elfogadott jogszabály azonban kiskapukat hagyott a verseny kiiktatására, például az állam tulajdonában álló ingatlan cseréje esetén.
2007 nyarán Joav Blum földfelvásárlásba kezdett Albertirsán, de az érintett ingatlanok tulajdoni lapján ekkor már sukorói lakcím szerepelt az üzletember neve mellett.
Az izraeli befektető az év végén két céget alapított King City Management Kft., illetve King City Ingatlan Kft. néven. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. ezután jelezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, hogy az M4-es autópálya nyomvonal-kijelöléséhez Blum földjeire is szüksége volna.
Az MNV tehát - a vagyontörvény által lehetővé tett földcserés konstrukcióban - egy 70 hektáros, addig az állam kezelésében lévő, több mint egymilliárd forint értékű sukorói ingatlanhoz juttatta az üzletembert a 787 millió forintra taksált albertirsai telkek ellenértékeként.
A helyi civilek és politikusok szerint a Pest megyei földeket túl-, a sukoróiakat alulértékelték, s ezzel az államot jelentős vagyoni kár érte. Ezeket a vádakat az Állami Számvevőszék vizsgálata nem erősíti meg, a Népszabadság által megismert, az MNV működéséről szóló jelentéstervezet megállapításai ugyanakkor komoly jogi és értelmezési vitákat válthatnak ki.
Blumtól Lauderig
A történet idén februárban folytatódott, amikor a Pénzügyminisztérium a közép-dunántúli térségben is kiírta az első kategóriás kaszinóváros létesítéséről és működtetéséről szóló pályázatot.
A Heti Válasz tavasszal számolt be arról, hogy noha a sajtó eddig Joav Blum izraeli-magyar kettős állampolgárt nevesítette a King's City atyjaként, a fejlesztés vezetői összefoglalója szerint valójában Ronald S. Lauder a projekt első embere.
A dokumentum Laudert nemcsak a cseh, román és ukrán tévécsatornákat - korábban a magyar TV3-at - működtető Central European Media Enterprises Ltd. főrészvényeseként, hanem műgyűjtőként, "adakozó filantrópként", illetve a Zsidó Világkongresszus elnökeként mutatja be.
Joav Blum nevénél szintén nem az üzleti, hanem a társadalmi szerepeken van a hangsúly. Nála azt tartják fontosnak, hogy az izraeli Likud párt "életre szóló tagja". Az ugyancsak a befektetői körbe tartozó Fred H. Langhammer és Itzhak Fisher esetében viszont a vállalatvezetői rutint emelik ki.
Kamarás: az állam nem tűr több szabálytalanságot
A tranzakciót szinte minden ponton kritizálja az ÁSZ a még nem véglegesített jelentéstervezetében. A 12 oldalas vizsgálati anyagban sommás megállapítást tesznek a számvevők: a csereingatlanok teljes területe tekintetében szerintük nem állt fenn a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott közérdekű cél, és a csereszerződéssel sem jutottak maradéktalanul érvényre a Nemzeti Földalap rendelkezései, így a létrejött szerződés - figyelemmel a Ptk. 200. paragrafusának második bekezdésében foglaltakra - semmisnek tekinthető.
Az állam nem fog sokkal több szabálytalanságot eltűrni a sukorói kaszinóprojekttel összefüggésben - mondta Kamarás Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzáfűzve: biztos benne, hogy a döntéshozók biztosan érvénytelenítik a projekt engedélyeit, ha kiderül, hogy az eddig megkötött, az ingatlancserékről szóló szerződések valóban problémásak.
"Abban szinte 100 százalékosan biztos vagyok, hogy ha bármi olyan merül fel ezeknek az eddig kötött szerződéseknek az érvénytelenségét illetően, akkor a döntéshozók meg fogják hozni az érvénytelenítését" - fogalmazott.
Kormányszóvivő: a "zűröket" ki kell vizsgálni
Szollár Domonkos kormányszóvivő szerdán azt mondta: nem kívánják kivenni a sukorói beruházást a kiemelt projektek közül.
Ha "vannak zűrök" egy beruházással kapcsolatban, azt ki kell vizsgálni mindenkinek: ügyészségnek, Nemzeti Vagyonkezelőnek, Pénzügyminisztériumnak, Állami Számvevőszéknek - mondta, hozzátéve, hogy a kiemelt fejlesztési státuszt addig fenn kell tartani, amíg ezek az ügyek elrendeződnek. "Hiszen, ha minden aggály elhal, minden kérdésre megnyugtató lesz a válasz van, akkor oktondiság lenne ezt a kiemelt státuszt most visszavonni; lehet ezt még később is" - fogalmazott a kormányszóvivő.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója az InfoRádióban azt is mondta, hogy az elcserélt ingatlanok egyenértékűségét szakértőknek kell megvizsgálniuk, erről nem a politikának kell döntenie.