Magyarország minden, a kétoldalú, valamint a többoldalú kapcsolatok által biztosított lehetőséget kihasznál annak érdekében, hogy rendezze a viszonyát Szlovákiával.
Balázs Péter külügyminiszter az InfoRádióban elmondta: a Külügyminisztériumba kérette a szlovák nagykövetet, hogy tiltakozzon a múlt pénteken történtek miatt, amikor is Sólyom László köztársasági elnököt nem kívánatos személynek minősítette Szlovákiában Robert Fico szlovák kormányfő.
A miniszter hozzátette: egy jegyzéket fog átadni a diplomáciai képviselőnek, amelyre választ várnak a szlovák féltől.
A héten a két ország szakállamtitkárai, valamint külügyminiszterei is találkoznak az incidens miatt.
Balázs Péter elmondta azt is: az Európai Bizottságot vagy az Európai Bíróságot nem keresi fel az ügyben, a kérdést azonban Magyarország az Európai Parlament, valamint az Európai Tanács elé viszi.
A magyar államfő Révkomáromba ment volna, hogy felavassa az ott felállított Szent István szobrot. A szlovák fél napokkal előtte közölte: nem örül annak, hogy Sólyom László éppen augusztus 21-én látogat az országba, hiszen 1968-ban éppen ezen a napon szállták meg Csehszlovákiát a Varsói Szerződés csapatai, köztük magyar katonák is. Fico azonban döntését csak a látogatás napján hozta meg.
A magyar külügyminiszter szerint egy politikai célú, nagyon barátságtalan lépés volt, amit Szlovákia tett Sólyom Lászlóval, ráadásul egy hajánál fogva előrángatott jogalapra hivatkozva.
Hozzátette: az incidens előtti szlovák hivatalos üzenetekből is erős magyarellenesség rajzolódott ki. Az is barátságtalan lépésként értékelhető, hogy Szlovákia a tiltó jegyzékét kevesebb, mint két órával az esemény előtt adta át Magyarország pozsonyi nagykövetének.
Balázs Péter a kialakult helyzetért egyértelműen a szlovák kormányt okolja, de úgy vélte: el kell gondolkodni azon is, hogy a révkomáromi ünnepséget szervezők hibáztak-e, amikor egy szlovák személyiséget sem hívtak meg a rendezvényre.
A miniszter hangsúlyozta: Magyarország számára a Szlovák Köztársaság léte politikai tény, tiszteletben tartjuk az ország szuverenitását. Az ott élő magyar kisebbséget pedig nem túszként akarja otthagyni az ország, hanem létüket közös értéknek tekinteni a szlovákokkal.
Hanganyag: Gál Ildikó