Közös nemzetpolitika kialakítására kérte Magyarországot és a nyolc különböző országban őshonosként élő magyarságot a köztársasági elnök. Sólyom László a Hősök terén rendezett hagyományos, augusztus 20-i tisztavatáson bírálta a szomszédos államok politikáját, amelyek közül szerinte mindegyikben vannak magyarok számára káros intézkedések.
"Bárcsak meghallanák és megszívlelnék István király intelmét a soknyelvű és sokszokású országról a szomszéd fiatal nemzetállamok! Jó lenne - de addig is igénybe kell vennünk a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi jog minden kisebbségvédő eszközét nemzettársaink és a saját érdekünkben. Ezért kell fellépnünk az anyanyelv használatát korlátozó szlovák nyelvtörvény ellen, a magyar iskolákat ellehetetlenítő ukrán politika ellen, az erdélyi magyar tisztviselők elbocsátása ellen, s kell támogatnunk a Vajdaság autonóm statútumának elfogadását" - fogalmazott.
Sólyom László azt javasolta a szomszédos országoknak, hogy ne hátrányként, hanem előnyként tekintsenek az ott élő magyarságra. Szerinte a Felvidék hozzájárul Szlovákia gyarapodásához, ahogy Románia sem lenne ilyen Székelyföld nélkül. A köztársasági elnök szerint az Európai Unió sem teheti meg, hogy nem foglalkozik a kisebbségi ügyekkel.
"Minden alapunk megvan arra, hogy szorgalmazzuk: az Európai Unió tűzze napirendre az őshonos nemzeti kisebbségek kérdését. Közelgő uniós elnökségünket erre is fel kell használnunk. Az Unió nem fordíthatja el a fejét kényesen vagy idegesen, ha a nemzetiségi kérdés szóba kerül. Hiszen az Európai Unió már nem Szén- és Acélközösség, nem is csupán Európai Gazdasági Közösség, hanem az államok olyan szervezete, amely a területén élő egyéneknek egységes európai uniós polgárságot hozott létre, és amely értékközösség is" - hangsúlyozta az államfő.
Sólyom László szerint a XXI. században, Európában nem hozhatók létre tiszta nemzetállamok az etnikai arányok megváltoztatásával. Az államfő azt mondta, Magyarország és a magyarság határai sosem estek egybe, de Magyarország mindig befogadó állam volt.
Sólyom László párhuzamot vont a Szent István korában történt események és a mostani helyzet között. A köztársasági elnök szerint kétezer évvel ezelőtt az államalapítás óriási változást követelt meg az emberektől. És most is erre, egy szemléletváltásra lenne szükség, hogy meg tudjuk határozni a közös utat a válság után.
Szekeres: hagyományos fegyveres támadás nem fenyeget
A Hősök terén a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 48 végzős hallgatóját avatták ünnepélyesen tisztté. Szekeres Imre honvédelmi miniszter az eskütétel után méltatta az ifjú hadnagyokat.
"A honvédelem nemzeti ügy! Ezt fejezi ki, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen tanulmányaikat sikeresen befejező ifjú tisztjeink az ország nyilvánossága előtt teszik le katonai esküjüket. Önök, itt a Hősök terén felsorakozott Ifjú Tisztek a jövőt képviselik" - mondta a tárcavezető.
Szekeres Imre szerint Magyarországot hagyományos jellegű fegyveres támadás veszélye nem fenyegeti, de szembe kell nézni az új típusú fenyegetésekkel, mint a terrorizmus, az egész világra hatást gyakorló válságok, az energiaellátás bojkottálása vagy az informatikai rendszerek megsemmisítése.