A Helsinki Egyetem kutatója a Der Standard című osztrák lap kérdésére elmondta: "csak" azt derítette ki, hogy a vonzóbb amerikai nőknek a huszadik század második felében több gyerekük volt, mint a kevésbé vonzóknak. Ennek magyarázata még nem ismert, de Jokela szerint az "Egyre szebbek a nők" képlethez nem biztos, hogy köze van.
A finn kutató egy wisconsini tanulmány 1244 női és 997 férfi résztvevőjének fényképét elemezte. Ezek a nők és férfiak 1937 és 1940 között születtek, és elsősorban a nők esetében pozitív összefüggés mutatkozott a vonzó külső és a szaporodási ráta között. Azok a nők, akik átlagon felülien szépnek ítéltettek, jelentősen több gyermeket szültek, mint kevésbé szép társaik.
A férfiak esete kissé bonyolultabb. Közülük csak a különösen csúnyáknak volt kevesebb gyereke, mint a többieknek - magyarázza Jokela. A finn kutató eredményeit az Evolution and Human Behaviour című, még nyomdában lévő szakfolyóiratban írta le.
A vonzó külső és a termékenység közötti összefüggésre több magyarázat is létezhet. A szépség velejárója lehet a fokozott gyermek iránti vágy. De a partnerválasztás feltételeit is megváltoztathatja, illetve befolyásolhatja azt a társítást, hogy valakiben lehetséges apát vagy anyát látnak-e.
Eléggé merész azonban az "Egyre szebbek a nők" állítást ebből levezetni. Satoshi Kanazawa evolúciópszichológus ennek ellenére pont e nézetet vallja. Véleménye szerint a szép szülőknek csinos lányaik születnek, és így tovább - már amennyiben a szépség egyáltalán örökletes. Jokela ennél szkeptikusabb, az ő ismeretei semmit sem mondanak arról, hogy például az 1970-es évek női szebbek voltak-e vagy sem a maiaknál.