Magyarország szerint a klímaváltozás elleni küzdelemben az Európai Uniónak meg kell őriznie vezető szerepét, ennek a koppenhágai klímacsúcson is fontos szerepet kell kapnia. Ugyanakkor fontos, hogy globális megállapodás szülessen a decemberi találkozón, minden államnak vállalásokat kell megfogalmaznia, ez a siker alapja - mondta Iván Gábor.
"Legyen (...) politikai kötelezettségvállalás globális szinten, ebben az uniónak legyen (...) kezdeményező szerepe!" - hangsúlyozta a szakállamtitkár.
A diplomata rámutatott: az üvegházhatást kiváltó gázok mennyiségének érdemi csökkentése jelentős beruházásokat igényel, ezek főként a szegényebb államokat terhelik. Az Európai Unió kész ezekhez a költségekhez hozzájárulni. Magyarország is egyetért azzal, hogy a fejlettebb országok járuljanak hozzá a legszegényebb országokban szükséges beruházásokhoz - tette hozzá.
Egyelőre azonban kérdéses, hogy melyik ország milyen mértékben járuljon ehhez hozzá. Az egyik mutatónak a támogató ország gazdasági erejének kell lennie. A másik kritérium szerint azt kell figyelembe venni, hogy a múltban ki, mennyi kibocsátásért volt felelős és mennyit tett ennek csökkentéséért. Ezt az elképzelést támogatja Magyarország is - mondta a szakállamtitkár.
Valószínűleg vita lesz arról is, hogy az Európai Unió egységesen tegyen vállalásokat vagy a tagállamok külön-külön. Az egységes kötelezettségvállalás politikailag erősebb lenne, de a tagállamoknak egymás között így meg kellene egyezniük a tehermegosztásban. Magyarország szerint egyszerűbb, ha minden tagállam maga járul hozzá a szegényebb országok megsegítéséhez. Jó megoldás lehet ugyanakkor az egységes uniós hozzájárulás is, ennek feltétele azonban az lenne, hogy ezt megelőzően a tagállamok állapodjanak meg egymás között a belső tehermegosztásról - hangsúlyozta Iván Gábor.
Egyelőre nincsenek adatok arról, hogy Magyarország mekkora összeggel tudna hozzájárulni a szegényebb országok megsegítéséhez - tette hozzá.
Uniós pénzügyi szakértők szerint a szegény országoknak 2020-ig évente mintegy 100 milliárd euróra van szükségük a szén-dioxid-kibocsátás megfelelő mértékű csökkentéséhez, valamint további 20-50 milliárd euróra a klímaváltozás elleni küzdelem egyéb teendőihez. Ilyen például az új vízforrások feltárása vagy növénynemesítéssel szárazságtűrőbb fajták létrehozása.