Egy igen alulinformált vitának tartja a bankok egyoldalú szerződésmódosításáról szóló vitát a Magyar Bankszövetség elnöke, rámutatva: a pénzintézetek a vonatkozó jogszabályok alapján csupán ennek szabályszerűségét dolgozták ki az elmúlt időszakban, szerződést azonban nem módosítottak.
Felcsuti Péter hozzátette: a munkába továbbra sem kívánják bevonni a fogyasztóvédelmi civil szervezeteket, mert mint mondta, ezek "szakmai felkészültsége nem meggyőző". Hozzátette: a szervezeteket nem ok nélkül hagyták ki a munkából, hiszen vannak olyan állami szervek, amelyek ezzel hivatásszerűen foglalkoznak, a Gazdasági Versenyhivatal vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
Annak kapcsán, hogy politikusok szólították fel a kereskedelmi bankokat, hozzák nyilvánosságra vezetőik fizetését és prémiumát, azt mondta: a politika a tűzzel játszik és felelőtlen, amikor saját céljából egzecíroztatja a bankszektort.
Hangsúlyozta: nem világos számára az az erkölcsi alap, amelyre hivatkozva bármelyik képviselő azt követelhetné, hogy ilyen adatokat tegyenek közzé a pénzintézetek, mivel a magyar bankszektor nem kapott állami támogatást, ellentétben az Egyesült Államok pénzintézeteivel.
A devizahitelek kapcsán a bankszövetség elnöke azt mondta: bár az elmúlt egy évben jelentősen ingadozott az egyes devizák árfolyama, és ez többletköltséget jelentett a hiteleseknek, egy hitelt azonban 20-30 évre vesz fel az ügyfél, több éves távlatban tekintve pedig jobban jártak az ügyfelek, mint ha forintalapú hitelt vettek volna fel.
Hozzátette: a nem teljesítő hitelek aránya az összes szegmenst nézve 10 százalék alatt van - 700 ezer hiteles közül mintegy 70 ezret érint - bizonyos szegmensekben azonban - például a személyi hitelek esetében - ennél magasabb.
A 10 százaléknyi rossz hiteles 60-70 százalékának 180 napon belüli tartozása van, a bankok pedig az ezen túl nem fizetőkről "mond le", azaz a teljes hitelállomány nagyjából 2-3 százalékával szemben kell például kilakoltatást vagy más végrehajtást alkalmazni.